Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935
7. 1935. április 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 172
108 1935. április 12-iki rendkívüli közgyűlés. 17 2. sz áffK és veszteségszámlák) tekintetében a székesfőváros által kért felvilágosításokat megadni. (2) Ha a székesfőváros az (1) bekezdés értelmében bemutatott mérlegre és zárószámadásra (nyereség- és veszteségszámlára) a bemutatást követő 30 (harminc) napon belül nem nyilatkozik, az a székesfőváros részéről tudomásul vettnek tekintendő. (3) A részvénytársaság a (2) bekezdésben említett mérleg- és zárószámadás (nyereség- és veszteségszámla) megállapítása tárgyában közgyűlést a (2) bekezdésben említett határidő eltelte előtt nem tarthat. (4) A székesfőváros a részvénytársaság üzletvitelét ennek a szerződésnek időtartama alatt ezzel megbízott közhivatali esküt tett közegei útján bármikor — a részvénytársaság üzlethelyiségében is — ellenőrizheti. (5) Ha a székesfőváros a (4) bekezdésben említett jogával él, a részvénytársaság köteles az ugyanott említett közegeknek rendelkezésére állni, nekik az összes üzleti könyveket és iratokat (levelezéseket, jegyzékeket, kimutatásokat stb.) betekintés, kijegyzés és másolatvétel céljaira rendelkezésükre bocsátani és részükre a kért felvilágosításokat a valóságnak megfelelően azonnal megadni. (6) A székesfőváros az (1), (4) és (5) bekezdésekben említett ellenőrzés során megtudottakat nyilvánosságra nem hozhatja. XXIII. A szerződésnek a székesfőváros részéről való felbontása. (1) A székesfőváros ezt a szerződést írásbeli közléssel azonnali hatállyal felbonthatja, a) ha a részvénytársaság ellen a csődöt — bár nem jogerősen — megnyitják, b) ha a részvénytársaság a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásnak vele szemben való megindítását kérte, c) ha a részvénytársaság kényszerfelszámolását elrendelik, d) ha a részvénytársaság működését véglegesen megszüntette, e) ha a részvénytársaság működése 3 (három) napon át szünetel, /) ha a részvénytársaság a vásárpénztári intézmény célját veszélyeztető magatartást tanúsít, g) ha a részvénytársaság ezt a szerződést egészben vagy részben másra átruházza, vagy ha ezzel a szerződéssel nyert jogainak gyakorlását másnak egészben vagy részben átengedi. (2) A székesfőváros ezt a szerződést írásbeli közléssel 30 (harminc) napi felmondási idő mellett felbonthatja, a) ha a székesfőváros a részvénytársaságot egy naptári évben kétszer, vagy a szerződés időtartamától már eltelt idő alatt összesen háromszor szerződéses bírsággal sújtotta és ha a részvénytársaság a szerződéses bírságot kifizette, vagy azt ellene jogerősen megítélték, b) ha a részvénytársaság ellen biztosítási végrehajtást foganatosítanak és ha a részvénytársaság a biztosítási végrehajtás tárgyát képező követelést vagy készpénzbeli egyenértéket a biztosítási végrehajtás foganatosításától számított 8 (nyolc) napon belül bírói letétbe nem helyezi, vagy egyéb módon nem biztosítja, c) ha a részvénytársaság ellen kielégítési végrehajtást foganatosítanak és ha a részvénytársaság a kielégítési végrehajtás tárgyát a kielégítési végrehajtás foganatosításától számított 8 (nyolc) napon belül az ellenérdekű fél részére nem szolgáltatja, d) ha a részvénytársaság ellen zárlatot foganatosítanak és ha a zárlatot annak foganatosításától számított 8 (nyolc) napon belül fel nem oldják. • XXIV. A szerződésnek a részvénytársaság részéről való felbontása. (1) A részvénytársaság 1936. évi január hó 1. napjától 1938. évi december hó 31. napjáig terjedő időben ezt a szerződést félévi — írásban közlendő — felmondással felbonthatja, ha ebből a szerződésből egy naptári évben eredő jövedelem az ezen szerződés folytan létesített szervezetnek ugyanazon naptári évben felmerült önköltségeit igazoltan nem fedezi. &
