Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
6.2 1934. július 2. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 146 - Szabályrendelet a zsibárusiparnak Budapest székesfőváros területén való gyakorlásáról
72 1934. július 2-iki közgyűlés. 146. szám. 146. A közgyűlés tárgyalja a polgármesternek a közgazdasági és ipari szak- bizottság meghallgatásával tett előterjesztését a zsibárusipar gyakorlásáról szóló 490/1897. kgy. sz. szabályrendelet módosítása ügyében. A közgyűlés a polgármester előtejesztése, a közgazdasági és ipari szakbizottság véleménye és a polgármesternek a szakbizottság véleményére tett észrevételei alapján elhatározza, hogy figyelemmel az 1922. évi XII. t.-c. 34., 36. és 68. §-aiban, az 1929. évi XXX. t.-c. II. részében, az 1930. évi XVIII. t.-c. 102. §-ában, az 1933. évi VII. t.-c. 30. §-ában és az utóbbi törvény végrehajtási utasításának 260. pontjában foglalt rendelkezésekre, a zsibárusipar gyakorlásáról szóló 490/1897. kgy. sz. szabályrendeletet módosítja. A közgyűlés a polgármester által előterjesztett módosító-tervezethez általánosságban hozzájárul. A részletekre vonatkozóleg a közgyűlés elfogadja dr. Cselényi Pál bizottsági tagnak azt az indítványát, hogy a kiadható zsibárusiparengedélyek száma három- százötvenről négyszázra emeltessék fel, úgyszintén dr. vitéz Árvátfalvi Nagy István bizottsági tagnak azt az -indítványát, hogy a tervezet 2. §-ának (5.) bekezdésében a »csoportjával« szó helyébe a »központjával« szó iktattassék be, mellőzi ellenben dr. vitéz Árvátfalvi Nagy István bizottsági tagnak azt az indítványát, mely szerint a zsibárus iparengedélyek kiadásánál a hadigondozott folyamodókra nézve a hivatalos érdekképviseleti szerv budapesti központjának a véleménye is kikérendő és a lehetőség szerint figyelembe veendő. Mellőzi továbbá a közgyűlés egyrészről dr. Fábián Béla, Vitéz Aladár és Payr Hugó bizottsági tagok indítványát-, mely szerint a zsibárusipar üzletköre a gyártás során vagy a kereskedelem kezén minőség- vagy érték- csökkenést szenvedett és kiselejtezett tárgyak vételére és eladására is kiterjesztessék, másrészről Németh János bizottsági tag indítványát, mely szerint a zsibárusipar üzletköre kizárólag a használt tárgyak vételére és eladására korlátoztassék. Ezek után a közgyűlés a módosított szabályrendeletet a következő szövegezéssel állapítja meg : Szabályrendelet a zsibárusiparnak Budapest székesfőváros területén való gyakorlásáról. 1- §• Budapest székesfőváros területén a zsibárusipar csak az arra jogosító ipar- engedély alapján az 1884. évi XVII. t.-c.-ben, az 1922. évi XII. t.-c.-ben, az idevonatkozó miniszteri rendeletekben s az ebben a szabályrendeletben megállapított rendelkezések korlátái között gyakorolható. 2- §• (1) A székesfőváros területén legfeljebb négyszáz zsibárusiparengedély adható ki. (2) Mindaddig, amíg a kiadott zsibárusiparengedélyek száma négyszázra le nem apad, a zsibárusipar gyakorlására újabb iparengedélyt kizárólag csak az 1922. évi XII. t.-c.-ben előírt feltételeknek megfelelő hadigondozott részére szabad kiadni ; az így kivételesen kiadható újabh iparengedélyeknek a száma azonban nem haladhatja meg az ötvenet. (3) Attól az időponttól kezdve, amikor a zsibárusiparengedélyek száma — beleértve a (2) bekezdés alapján kiadott engedélyeket is — négyszázra leapadt, a bármely okból megüresedő zsibárusiparengedélyeket mindaddig, amíg a zsibárusiparban az engedélyesek ötven százaléka nem hadigondozott, másnak, mint hadigondozottnak kiadni csak akkor szabad, ha az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül alkalmas hadigondozott nem jelentkezik. (4) Amennyiben több alkalmas hadigondozott jelentkező van, mint ahány kiadható engedély, az engedélyre a hadigondozottak az 1933. évi VII. t.-c. 27. §-ának 13. bekezdésében, illetőleg az ezen törvény 9300/1933. H. M. sz. végrehajtási utasításának 206. pontjában meghatározott sorrendben tarthatnak igényt, sorrendi egyenlőség esetén pedig a jelentkezés sorrendje az irányadó. (5) A megüresedő zsibárusiparengedélyeket az elsőfokú iparhatóság (3.§.) a saját, valamint a székesfővárosi zsibárupiac hirdetőtábláján közhírré teszi, valamint egyidejűleg a hadigondozottak érdekképviseletére a honvédelmi miniszter által hivatalosan elismert társadalmi alakulat budapesti központjával is közli. Az engedélyek kiadása ügyében az elsőfokú iparhatóság a közhírrétételtől számított tizenöt nap után határoz.