Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
15. 1934. december 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ügyrendjéről
______1934. december 19-iki közgyűlés. 388. szám.____________ 213 (2) Az érdekeltség kérdését az elnök vagy bármely törvényhatósági bizottsági tag vagy bármely szakképviselő az ügy eldöntését célzó szavazás elrendeléséig felvetheti (T. 37. §. (2) bekezdés). (3) A közgyűlés az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy a törvényhatósági bizottság bármely tagja vagy bármely szakképviselő indítványára — az érdekeltnek állított törvényhatósági bizottsági tag vagy szakképviselő és a tiszti főügyész helyettese) meghallgatása után hozzászólás nélkül egyszerű szavazással hozott határozattal dönt (T. 37. §. (2) bekezdés). (4) Ha a közgyűlés az érdekeltséget megállapította, az érdekelt törvényhatósági bizottsági tag vagy szakképviselő az üléstermet az illető ügy tárgyalása és a vonatkozó határozathozatal idejére elhagyni köteles. (5) A közgyűlésnek az érdekeltség kérdésében való döntése csak az illető ügyben hozott határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban támadható meg (T. 37. §. (2) bekezdés). 19. §. Felszólalás napirend előtt. (1) Napirend előtti felszólalásra az elnök adhat engedélyt. Ha az elnök a felszólalást nem engedélyezi, a felszólalást az egy napon át tartó közgyűlés a napirend (tárgysorozat) tárgyalásának befejezése, a több napon át tartó közgyűlés pedig a napirend tárgyalásának megszakítása után vita nélkül egyszerű szavazással hozott határozatával megengedheti (T. 36. §. (12) bekezdés). (2) Az (1) bekezdésben említett felszólalás időtartama 10 perc. Ezt az időtartamot a közgyűlés az elnök indítványára vita nélkül egyszerű szavazással hozott határozatával legfeljebb 10 perccel meghosszabbíthatja. (3) Az (1) bekezdésben említett felszólalás esetén sem hozzászólásnak, sem határozathozatalnak helye nincs. 20. §. Felszólalás személyes kérdésben. (1) Személyes kérdésben való felszólalásra az elnök adhat engedélyt. (2) Akinek az elnök az engedélyt nem adta meg, az egy napon át tartó közgyűlésen a napirenden (tárgysorozaton) levő ügyek tárgyalásának befejezése, a több napon át tartó közgyűlésen pedig a napirend tárgyalásának megszakítása után ezen a címen felszólalhat (T. 36. §. (12) bekezdés). (3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett felszólalás időtartama 15 perc. Ezt az időtartamot a közgyűlés az elnök indítványára vita nélkül egyszerű szavazással hozott határozatával 15 perccel meghosszabbíthatja. (4) Az (1) és (2) bekezdésekben említett felszólalás esetén sem hozzászólásnak, sem határozathozatalnak helye nincs. 21. §. Felszólalás az ügyrendhez. (1) *Az ügyrendhez való felszólalásra az elnök adhat engedélyt (T. 36. §. (12) bekezdés). (2) Az, akinek az elnök az engedélyt nem adta meg, az egy napon át tartó közgyűlésen a napirenden (tárgysorozaton) levő ügyek tárgyalásának befejezése, a több napon át tartó közgyűlésen pedig a napirend tárgyalásának megszakítása után ezen a címen felszólalhat (T. 36. §. (12) bekezdés). (3) A felszólalás 5 percnél tovább nem tarthat. (4) A felszólalás időtartamának meghosszabbítását kérni nem lehet. (5) Az (1) és (2) bekezdésekben említett felszólalás esetén sem hozzászólásnak, sem határozathozatalnak helye nincs. 22. §. A felszólalások sorrendje. (1) Az előadó után, ha szólásra a javaslat (önálló indítvány) mellett és ellene is jelentkeztek, a javaslat (önálló indítvány) ellen feliratkozott első jelentkezőt kell felhívni. (2) Az (1) bekezdés esetében az első felszólaló után a további felszólalókat jelentkezésük sorrendjében váltakozva kell szólásra hívni aszerint, hogy a javaslat (önálló indítvány) mellett vagy ellene kívánnak szólni (T. 36. §. (3) bekezdés). 54
