Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
8. 1934. október 3. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 171 - 172
96 1934. október 3-iki rendkívüli közgyűlés. 170—172. szám. erejére a nemzetépitő munkánál feltétlenül szükség van éá amelyet abból tartósan kikapcsolni nem lehet és nem szabad. Természetes azonban, hogy én, mint törvény- tisztelő ember — hiszen nemrégen tettem alpolgármesteri esküt — ismerem az 1934. évi XII. tc.-t. Ez a törvénycikk a főváros nehéz anyagi helyzetére való tekintettel lépett életbe, ez a törvény igen nagy hatalommal ruházza fel a főpolgármester urat, ■hiszen a hatalmánál csak a felelőssége nagyobb. A magam részéről a legnagyobb készséggel a főpolgármester úr rendelkezésére kívánok állni. Mélyen t. Közgyűlés! Programmot adni nem áll módomban. Ez meghaladja az alpolgármesteri állás lehetőségét, hiszen programmot csak a polgármester adhat. Én a polgármester úrnak hűséges, becsületes és — ha ő is úgy akarja — erélyes munkatársa kívánok lenni. Amint mondottam, programmot adni nem áll módomban, azonban egynémely főbb irányelvemről legyen szabad itt a mélyen t. közgyűlés színe előtt vallomást tennem, illetőleg nyilatkoznom. Mélyen t. Közgyűlés! Fanatikus hívője vagyok fajom erejének, fajom jövőjének és annak, hogy mi élni akarunk és élni tudunk. Epen ezért minden vezetőnek minden intézkedésénél a leggondosabban arra kell ügyelnie, hogy a mi fajunk erejét, jövőjét minden intézkedésével biztosítsa. A magam részéről minden intézkedésem elsősorban országos és magyar érdekekre lesz tekintettel. Teszem ezt azért, mert él bennem a hit, hogy Budapest, ez a mi milliós városunk, a magyar kultúrával, az országgal áll vagy bukik. Alázatos hívője vagyok a keresztnek, annak a keresztnek, amely kilenc évszázad viharain átmentette ezt az országot. Ez a kereszt a szegényt segíti, a gazdagot kötelességének teljesítésére készteti s ha kell, erősíti. Ez az én keresztem nem ismer különbséget ember és ember között. Mélyen t. Közgyűlés! Még egyszer mélységes hálával köszönöm a t. közgyűlésnek az igen nagy bizalmát. A magam részéről az én jóindulatú és jószándékú intézkedéseimet és minden akarásomat a mélyen t. közgyűlés minden egyes tagjának jóindulatú támogatásába ajánlom. 171. Elnök bejelenti, hogy a mai rendkívüli közgyűlést Wolff Károly biz. tag úrnak és negyven társának írásban benyújtott kérelmére a közszolgálatban álló orvostisztviselőknek a Magyar Országos Orvosszövetségnél fennálló tagsági viszonyuk megszüntetése tárgyában kiadott 146.400/1934. pm. sz. polgármesteri rendelet ügyében az 1930. évi XVIII. te. 30. §. (5) bekezdésének d) pontja alapján hívta egybe. Bejelenti, hogy az összehívás kérését az összehívók nevében Wolff Károly biz. tag úr fogja megindokolni. 172. Ezután dr. Wolff Károly bizottsági tag hosszabb felszólalás keretében indokolja a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó kérelmet és az alábbi indítványt terjeszti elő : »A polgármester úr 146.400/1934.—I. szám alatt kiadott rendeletével a m. kir. belügyminiszter úr 183.000/1934.—VIII. számú leiratára való hivatkozással felhívta a székesfőváros szolgálatában álló tiszti, kerületi, hatósági, kórházi és iskolaorvosokat, valamint a székesfőváros üzemeinél és intézményeinél szolgálatot teljesítő orvosokat, hogy a Magyar Országos Orvosszövetségből fegyelmi felelősség terhe mellett haladéktalanul lépjenek ki és ennek megtörténtét 48 órán belül jelentsék. Tekintettel arra, hogy a Magyar Országos Orvosszövetség az 1931. évi december hó 1.-én 134.736/1931.—VII. szám alatt láttamozott alapszabályokkal rendelkezik, a Szövetség pedig mindezideig feloszlatva nem lett és ma is elismert orvosi érdekszervezetnek tekintendő, mely az 1930. évi XVIII. t.-c. 18. §. d) pontja alapján az orvosi kamara felállításáig a főváros közgyűlésébe is tagokat delegál ;« »... a belügyminiszteri leiratban kifogásolt »Cavete« rendelkezése az Orvosszövetségnek az ugyancsak ugyanakkor belügyminiszterileg jóváhagyott Orvosi Rendtartás B. 7. pontja alatt biztosított joga, sőt alapszabályainak 2. pontja értelmében kötelessége és ettől eltekintve, ezen határozata ezidőszerint belügyminiszterileg megsemmisíttetett, minek folytán az 1923. évi 7502. számú minisztériumi rendeletekben foglaltak szerint, mint megszüntetett határozat, az állam törvényes rendjének követelményeivel való ellentétbe kerülésnek sem minősíthető, tehát tisztviselőkre nézve sem összeférhetetlen, — a polgár- mester úr ezen rendeletével az állampolgárok részére biztosított egyesülési jogot, mint az 1508/1875. B. Ü. M. számú rendelettel elismert »legbecsesebb jogot« sértette meg, vagyis az élő egyesülési joggal összeütközésbe jutván, rendelete alkotmányunk szellemébe ütköző eljárásnak tekintendő, miért is javasoljuk : mondja ki a közgyűlés, hogy helyteleníti a polgármester úr 146.400/1934. —I. szám alatt kiadott rendeletét és az 1930. évi XVIII. t.-c. 42. §. e) pontja alapján felhívja a polgármester urat, hogy ezen kiadott rendeletét, amely a közgyűlés megítélése szerint alkotmányunkba ütközik, mielőbb vonja vissza és erről a legközelebbi ülésen tegyen jelentést.
