Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

1.1 1933. január 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 23 - Szabályrendelet a székesfőváros kegyurasághoz tartozó római katolikus plébánosok nyugdíjszerű ellátásáról

1933. január 18-iki közgyűlés. 23. szám. 37 illeti meg és az a körülmény, hogy a 15 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idővel nyugalomba helyezett plébános nyugdíját a 9. §. (5) és (6) bekezdésében foglaltak értelmében az ugyanezen §. (4) bekezdésében foglalt korlátozás alól mentesítették, nem jogosítja őket a fenti (1) bekezdésben említett lakáspénz élvezetére. 11. §. A nyugellátás megszüntetése. (1) A már folyósított nyugdíjat és lakáspénzt be kell szüntetni, ha a nyug­díjazott plébános: a) meghal, b) elveszti magyar állampolgárságát, c) előzetes engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép, d) jogerős bírói ítélettel hivatalvesztésre ítélték, e) szabadságvesztésbüntetésre ítélték, hivatalvesztés kimondása nélkül, /) nyugdíjazása után derül ki és az egyházi hatóság megállapítja, hogy még tényleges működése ideje alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgál­hatott volna arra, hogy őt az egyházi hatóság állásától elmozdítsa, vagy fegyelmi úton javadalmától megfossza, illetőleg az esztergomi főegyházmegye kötelékéből kizárja, g). nyugdíjazása után derül ki, hogy részére a nyugdíjazás időpontjában már fennállott valamely körülmény folytán nyugellátás nem lett volna megállapítható, h) előzetes engedély nélkül tartósan Magyarország határain kívül tartózkodik, i) újból egyházi vagy bármilyen közhatóságnál (közintézménynél) állandó tényleges fizetéses szolgálatba lép, j) bejelenti, hogy nyugellátásának élvezetéről időlegesen lemond, k) nyugdíját egyösszegben megváltja, l) bármely oknál fogva megszűnik a papirend tagja lenni. (2) Az előbbi bekezdés a), d), f), g), k) és l) pontjaiban felsorolt esetekben a nyugellátást végleg be kell szüntetni. Az f) pontban említett esetben azonban a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el. (3) Az (1) bekezdés b), c), e), h), i) és j) pontjaiban felsorolt esetekben a nyugellátást csak időlegesen kell beszüntetni. A b), c) és h) pontokban említett esetekben az ellátást újból folyósítani lehet azon hónapot követő hó első napjától, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nyugellátást beszüntették ; a múltra nézve azonban az ellátást utólag sem lehet folyósítani. Az e) pont esetében a nyugellátást a szabadságvesztésbüntetés tartamára kell beszüntetni. A j) pontban említett esetekben a nyugellátást újból folyósítani kell azt a hónapot követő hó első napjától kezdve, amely hónapban az érdekelt bejelenti, hogy az időlegesen beszüntetett nyugellátásnak újból való folyósítását kívánja. Az i) pontban említett esetben a nyugdíjat az ebben a pontban említett szolgálat megszűnését követő hó első napjától az érdekelt kérelmére újból folyósítani kell. Ha azonban az ilyen nyug­díjazott plébános a közhatóságnál eltöltött szolgálata alapján nyugellátásban részesül, a plébánosi nyugellátásnak beszüntetése véglegessé válik és ez a nyugellátása újból már nem folyósítható. 12. §. A végkielégítésre való igény és a végkielégítés összegének megállapítása. (1) Az a plébános, akinek a beszámítható szolgálati ideje befejező időpontjában még nincs nyugdíjra igényt adó 10 évi beszámítható szolgálati ideje, végkielégítésre tarthat igényt, ha reá nézve az ellátás feltételéül a 8. §-ban megszabott körülmények beállottak. (2) Az a plébános, aki a 9. §. értelmében nyugdíjra bír igénnyel, végkielégítésre nem tarthat számot. (3) A végkielégítés összegét a tényleges működés ideje alatt utoljára élvezett beszámítható javadalmazás és a lakáspénz alapulvétele mellett és pedig öt beszámít­ható évig bezárólag ennek a beszámítható javadalmazásnak és a lakáspénznek egyévi összegével (vagyis a fizetés havi összegének 12-szeresével és a negyedévi lakáspénz négyszeresével), 5 évnél több, de 10 évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő esetén pedig a beszámítható javadalmazás és a lakáspénz kétévi összegével (vagyis a fizetés havi összegének huszonnégyszeresével és a negyedévi lakáspénz nyolc­szorosával) kell megállapítani. (4) Az a plébános, akinek a beszámítható szolgálati ideje az 5 évet el nem éri, végkielégítésre csak abban az esetben tarthat igényt, ha teljesen munka- és kereset­képtelen. Ezt a teljes munka- és keresetképtelenséget még a tényleges működés megszűnése előtt kizárólag a székesfőváros tiszti főorvosa (tiszti főorvos helyettese) igazolhatja. Ebből a szempontból teljesen munka- és keresetképtelennek csak azt 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom