Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933
11.1 1933. december 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatsági tanácsának ügyrendjéről
1933. december 20-iki közgyűlés. 380. szám. 331 désében említett módon elhelyezett asztalához lép, ott a szavazatszedő küldöttség elnökétől egy fehér és egy fekete színű golyót átvesz, azokkal az urnákhoz megy és ha szavazatát a jelölt javára kívánja adni, a fehér golyót, ellenkező esetben a fekete golyót a jelölt nevével ellátott urnába, a fennmaradó golyót pedig a »felesleges golyók« felírással ellátott urnába ejti akként, hogy a golyók színeit senki se láthassa. (v) Az (5) bekezdés esetében a jelölt csak akkor tekinthető megválasztottnak, ha a nevével ellátott urnában a fehér golyók száma a fekete golyók számát legalább eggyel meghaladja. (s) Ha csak egy tisztviselői állás kerül betöltésre és ha a jelöltek száma egynél több, annyi urnát kell elhelyezni, amennyi a jelöltek száma. (9) A (8) bekezdés esetében a szavazni kívánó törvényhatósági tanácstag a szavazatszedő küldöttség elnökétől a küldöttségnek a 79. §. (3) bekezdésében említett módon elhelyezett asztalánál annyi golyót vesz át, amennyi a jelöltek száma. A golyók közül egy fehér, a többi pedig fekete színű golyó. A szavazni kívánó törvényhatósági tanácstag a fehér golyót abba az urnába ejti, amely annak a jelöltnek a nevét viseli, akinek javára kíván szavazni, a fekete golyókat pedig egyenkint a többi jelölt urnájába ejti; valamennyi golyót akként kell az urnába ejteni, hogy a golyók színeit senki se láthassa. (10) A titkos szavazás eredményének megállapítása szempontjából kizárólag a fehér golyók jönnek figyelembe akként, hogy megválasztottnak az a jelölt tekintendő, akinek urnájába viszonylag a legtöbb fehér golyó esett. 82. §. Titkos szavazás fegyelmi vizsgálat elrendelése felett. (1) Fegyelmi vizsgálat elrendelése tárgyában a titkos szavazás golyókkal történik. (2) A fehér golyókat a fegyelmi vizsgálat elrendelésére, a fekete golyókat pedig a fegyelmi vizsgálat el nem rendelésére irányuló szavazatoknak kell tekinteni. 83. §. Titkos szavazás közszolgálatban való visszatartás felett. A közszolgálatban való visszatartás feletti titkos szavazásra a 82. S. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fehér golyókat a visszatartás mellett, a fekete golyókat pedig a visszatartás ellen irányuló szavazatoknak kell tekinteni. 84. §. Titkos szavazás egyéb esetekben. A 81—83. §-okban nem említett esetekben a titkos szavazás szavazólapokkal történik. 85. §. A titkos szavazás eredményének megállapítása. (1) A titkos szavazás eredményét a szavazatszedő küldöttség állapítja meg. (2) A szavazatszedő küldöttség elnöke a titkos szavazásra megszabott idő elteltével a titkos szavazást befejezettnek nyilvánítja, a szavazólapokat, illetve a golyókat az urnából a szavazatszedő küldöttség mind a két tagjának jelenlétében kiveszi és a szavazatokat ezek jelenlétében összeszámolja. (3) A szavazás eredményének megállapításánál nem vehető figyelembe — érvénytelen — a szavazat: a) ha nem hivatalból előállított szavazólapot, vagy borítékot, vagy golyót híisználtsk b) ha a szavazólapon, vagy a borítékon, vagy a golyón megkülönböztetésre alkalmas ismertetőjel van, c) ha a szavazólap a neveken kívül feltételt vagy más korlátozást tartalmaz, d) ha a szavazólapot egész terjedelmében áthúzták vagy másként megsemmisítették, e) ha nem állapítható meg, hogy a szavazó kire akart szavazni. (4) Az egyes szavazatok érvényessége felett a szavazatszedő küldöttség határoz (76. §. (2)—(s) bekezdés). (5) Azokat a szavazólapokat, illetve golyókat, amelyeket a szavazatszedo küldöttség érvénytelennek nyilvánított, külön kell választani, egyszersmind a jegyzőkönyvben röviden meg kell említeni azt az okot, amely miatt azt érvénytelennek találták.