Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

7.7 1933. junius 14. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 206 - 207

i ^r= 1933. június 14-iki közgyűlés. 205-207. szám. 181 abban helyet foglalhasson a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiküldöttje, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának a kijelölése alapján a kereskedői és tejárusító érdekeltségének legalább három tagja? 12. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a tejrendelet szóbanlevő tervezete a tejárusítókat olyan vegzaturáknak akarja kitenni, amelyek lehetetlenné teszik majd, hogy a kereskedők tejárusítással foglalkozzanak és így elérhetik majd a tejvállalatok azt a törekvésüket, hogy tej csak a vállalatok fiókjaiban legyen kapható? Az új tejrendelettervezete ugyanis még a tej zsírtartalmának feltüntetésére is kötelezheti a tejárusító kereskedőket, holott ezek sohase tudhatják, hogy a tejvállalatok milyen zsírtartalmú tejet szállítanak és e szállításokért, ha a plomba le van véve a kannáról, már a detailárusító felelős. 13. Hajlandó-e a polgármester úr tekintélyének latbavetésével közbenjárni, hogy a tervbevett tejrendelet helyett a szabadkereskedelem ismét visszaállíttassék, mert ezáltal a fogyasztó jobb és olcsóbb tejhez juthat, a mezőgazda termelő többet kaphat a tejért, a közvetítő kereskedőnek is több haszna marad és így mindenki meg lesz elégedve. 14. Amennyiben a szabadkereskedelem ezidőszerint megvalósítható nem lenne, hajlandó-e a polgármester úr addig is, amíg a szabadkereskedelemre ismét áttérhetünk, mindent elkövetni, hogy úgy a fogyasztókat, mint a tejdetailárusítókat fenyegető fentebb felsorolt súlyos sérelmek a tejrendelet kibocsátása előtt orvosoltassanak.« Az interpellációra a polgármester nevében Vájna Ede tanácsnok válaszol. A választ a közgyűlés tudomásul veszi. !206. Dr. Orova Zsigmond az alábbi interpellációt intézi a polgármesterhez : »Van-e tudomása a polgármester úrnak arról a bűzről, amivel néhány nap óta az óbudai gázgyár a III. kerület egész területét elárasztja? Hajlandó-e a polgármester úr intézkedéseket tenni ennek a tűrhetetlen állapotnak a megszüntetése érdekében ?« Az interpellációra a polgármester nevében dr. Schara Béla tanácsnok válaszol. A választ a közgyűlés tudomásul veszi. !207. Dr. Bartók Ferenc bizottsági tag az alábbi interpellációt intézi a polgármesterhez : »A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. t.-c. hatályba lépett 1931. évi január hó 1.-én és azóta Budapesten a 25 pengőt meg nem . haladó követelések tekintetében a végrehajtást a kerületi elöljárók foganatosítják a törvény 65. §-a értelmében. Az elöljáróság részéről ezt a feladatkört a kerületi adószámviteli osztályok mellett működő végrehajtók végzik a követelés 3%-val -egyenlő összegű díj beszedése ellenében. A törvény hatálybalépte óta elmúlt 2 esztendő és azóta a kialakult gyakorlat szerint a székesfőváros ezt a törvényes feladatkört mondhatni nem képes betölteni. Az egyes ügyekben ugyanis félesztendőn belül semmiféle intézkedés nem történik. A 18. adószámviteli osztálynál ezeknek az ügyeknek az elintézése szörnyű késedelmekkel történik, hat hónapon belül szó sem lehet a foganatosításról. A hátralékok éppen ezért egyre növekednek s a következő időkben a késedelmek még nagyobbak lesznek, úgyhogy kétségtelenné válik a mai rendszernek teljes fennakadása. Ennek a késedelemnek az oka kettős : elsősorban az, hogy az adószámviteli osztályoknak az erre hivatott személyzete teljességgel elégtelen s a rendelkezésre álló kevés munkaerő pedig túl van terhelve az adó és más köztartozások végrehajtásával. A 25 pengőn aluli követelések rendszerint valamely egzisztenciális szükségletnek hátralékos vételárából, valamely kisebb ipari munkának az ellenértékéből, valami kisebb követelésből stb. adódnak és így legtöbb esetben szerény viszonyok között élő embereknek a járandóságai. Amennyiben ezeknek a követeléseknek a kielégítésére a végrehajtás sürgősen, késedelem nélkül történnék meg, abban az esetben az összeg csekélységére való tekintettel ezek legnagyobb részben befolynának. Hosszabb idő után azonban — félesztendős késedelem után — a behajthatóság már kérdésessé válik. Különös tekintettel pedig arra, hogy a 25 pengőn aluli követelés telekkönyvbe nem is jegyeztethető be, tehát kizárólag ingóságokra vezethető végrehajtás, az ingóvégrehajtásoknak teljes megakadása a közönség körében nagy károkat okoz. Tudva azt, hogy ezeknek a munkáknak az elvégzéseért a követelésnek 3%-át szedi be a székesfőváros és mert ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez tömegesen áll rendelkezésre megfelelő képesítésű és megbízható ember, a törvényes feladatkörnek ilyen óriási késedelmekkel való teljesítése, sőt mondhatni nem teljesítése nem menthető, mert hiszen a munka elvégzéséhez az anyagi eszközök a fedezet rendelkezésre áll, éppen ezért tisztelettel előterjesztem a következő interpellációt: 46 C*®