Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

7.3 1933. május 31. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 164

146 1933. május 31-ik

i közgyűlés. 163—164. szám. forgó határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal fog fordulni. Ezt az eljárást a felszólaló azzal indokolja, hogy habár nem tartja közérdek szempontjából lényegesnek azt, hogy »A vagy B úr bizottsági tag marad-e vagy sem«, de lényegesnek tartja közérdek szempontjából azt, hogy a mandátum felett a választóközönség határoz és a mandátumok megszüntetését ne lehessen »zsebredugott« magánokiratoktól függővé tenni. A felszólalásra az elnök az alábbiakban válaszol: »Mélyen tisztelt Közgyűlés! Amit itt Nagy Lajos bizottsági tag úr felhozott, arra azt válaszolhatom, hogy hozzám, mint főpolgármesterhez semmiféle lemondólevél nem érkezett. Ha beérkezett is, akkor az igazolóválasztmányhoz érkezett, mint döntésre hivatalos fórumhoz. Természetesen az igazolóválasztmány, mint autonóm testület a maga. határozatait és döntéseit autonóm hatáskörben hozza meg. »Mint főpolgármester sem felülbírálni, sem elbírálni ezt semmiféle formában sem vagyok hivatott. Természetes, hogy ha az igazolóválasztmány határozata bárkire sérelmes, az illető 15 napon belül panasszal élhet ellene«. Révész Mihály ügyrendi felszólalásában kijelenti, hogy a főpolgármesternek a tanácsban és az imént tett bejelentése között nincsen meg a kellő összhang. Elnök Révész Mihály bizottsági tag felszólalására az alábbiakban válaszol: »Abszolute meg van az összefüggés! Azt mondottam, hogy lemondás hozzám nem érkezett, mint ahogy én nem is vagyok hivatva ebben a kérdésben dönteni, hanem a kérdés felett az igazolóválasztmány dönt. Az igazolóválasztmány van hivatva arra, hogy a döntés alapján esetleg a póttag behívása iránt intézkedjék. Amikor az igazolóválasztmány döntését megkapom, azt jelentem be. Szigorúan tartom magam a törvényes intézkedésekhez, de azt mondani, hogy az igazolóválasztmány helyesen járt el, vagy milyen formák között hozta meg határozatát, ehhez nincs jogom, ez nem is feladatom«. Ezután a közgyűlés folytatja a zárszámadás vitáját, melynek során felszólal : Magyar Miklós (közben az elnöki széket Liber Endre alpolgármester foglalja el). Az elnök — tekintettel arra, hogy a tárgyhoz több felszólaló nem jelentkezett — a vitát berekeszti. A vita során elhangzott felszólalásokra és indítványokra, a polgármester nevében Borvendég Ferenc alpolgármester válaszol. Zárszó jogán .felszólalnak : Párkány Frigyes, Földvári Béla, majd ezután a közgyűlés az 1932. évi zárszámadás ügyében az alábbi határozatot hozza: !164. A közgyűlés megállapítja, hogy a polgármester a székesfőváros 1932. évi zárószámadását és vagyonleltárát, továbbá a főszámvevő és a számszéki igazgató jelentését, a maga javaslatával együtt, a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldötte. A közgyűlés, a törvényhatósági tanácsnak a polgármesterrel egyetértésben tett javaslatához képest, a székesfőváros 1932. évi zárószámadását és vagyonleltárát, — amit a törvényhatósági tanács az 1930. évi XVIII. t.-c. 78. §-a szerint megvizsgált és helyesnek talált — az azokban foglalt adatokat megfelelően az alábbiak szerint állapítja meg: A községi háztartás: kiadási főösszege az előírás szerint 168,299.261 P 50 f bevételi- « « « « 180,942.581 « 57 « a maradvány 12,643.320 P 07 f A lerovás eredménye a kiadásoknál 162,688.265 P 39 f, a bevételeknél 163,473.106 P 79 f. A bevételi többlet tehát 784.841 P 40 f. A kiadási hátralék 17,504.959 P 95 f, a bevételi hátralék 56,245.677 P 31 f a községi háztartásban. A vagyon 1.301,965.592 P 51 f A teher 471,436.755 P 65 « A tiszta vagyon 830,528.836 P 86 f. A pénzmérleg hiánya 2,118.655 P 19 f, amit az 1930. évi XVIII. t.-c. 75. §-a értelmében az 1934. évi költségvetésben kiadásként kell előirányozni. A közgyűlés a gyámvagyon, a különálló alapok és az önálló vagyonkezelésű intézmények 1932. évi zárószámadását (mérlegét, nyereség- és veszteségszámláit) és vagyonleltárát, az azokban foglalt adatokat és a főszámvevőnek erre vonatkozó jelentését elfogadva, a törvényhatósági tanács és a polgármester javaslata alapján helyesnek állapítja meg. A közgyűlés ezek alapján a felelős számadóknak az 1930. évi XVIII. t.-c. 78. §-a értelmében a fölmentést megadja. * A közgyűlés az 1932. évben költségvetésen kívül fölmerült 8,480.450 P kiadás födözetéül a zárószámadásban erre a célre födözetként már elszámolt és a mellékelt kimutatásba foglalt megtakarításokat és bevételi többleteket jelöli ki. Az ekként megállapított 1932. évi zárószámadást és vagyonleltárt a közgyűlés a szokásos záradékkal ellátott 3 példányban felülvizsgálás és jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fölterjeszti.