Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932
4.1 1932. február 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 64 - 65
42 1932. február 17-iki közgyűlés. 63—65. szám. Zugló lakossága örömmel várta az új kerület felállítását, mert ezzel a túlnyomóan munkás és kispolgárságból álló lakosság közvetlenebb és gyorsabb közigazgatáshoz jutott volna, mert a Csengery-utcai elöljáróság 5—6 km távolságban van a zuglói kerület külső területétől s van-e tudomása méltóságos polgármester úrnak arról, hogy egy szegénységi bizonyítvány, hatósági bizonylat, mérnöki ügyosztályban, tiszti orvosi hivatalban, kihágási ügyekben, ipar-, tanonc- és leventeügyekben ez a lakosság mennyi fáradtságába, időveszteségébe, munkamulasztásába kerül, amíg ügyét elintézheti és sokszor kétszerháromszor is be kell mennie egy-egy elintézés céljából? Ép ezért várta Zugló polgársága nagy örömmel a Zugló XIV. kerület megalakulását, mert ebben látta biztosítékát annak, hogy ez a fejlődő városrész végre fővárosi viszonyok közé kerül. Eddig rendezetlenség, víz- és csatornahiány, az iskolák túlzsúfoltsága uralkodik ezen az elhanyagolt külterületen, ahol a járványok és a tüdővész szedi áldozatait és a sok ezer gyermeknek még ma sincs játéktere egész Zuglóban s szabad napjait a poros utcákon tölti. Ugyancsak siralmas helyzetben vannak a zuglói szegények, öreg munkaképtelenek, akik kénytelenek 4—5 kilométeres utakat megtenni legtöbbször gyalog, hogy a székesfőváros segélyakciójától kiutalt adományokat felvehessék. Az interpellációra dr. Lamotte Károly tanácsnok nyomban válaszol, a választ úgy az interpelláló bizottsági tag, mint a közgyűlés is tudomásul veszi. Az elnöki széket a főpolgármester Liber Endre alpolgármesternek adja át. !64. Dr. Takács István bizottsági tag a következő interpellációt terjeszti elő : Hajlandó-e a polgármester úr az 1931. évi november hó 24-iki rendes közgyűlés azon határozatának érvényt szerezni, hogy Scitovszky Jánosnak, akit a főpolgármester úr 1931. évi június hó 20-án tanácsi segédfogalmazónak képesítés nélkül, tehát törvényellenesen behelyettesített, elbocsátása, illetve ideiglenes hivatalnokká való visszaminősítése iránt intézkedni tartozik ? Mivel indokolja a polgármester úr, hogy ezen törvénybe ütköző alkalmaztatásnak 195.434/1931— I. számú rendeletével helytadott és Scitovszky Jánost 77. rangsorszámmal a tanácsi segédfogalmazók közé rangsorolta ? Az interpelláció közöltetik a polgármesterrel. A közgyűlési terem baloldalán ülő bizottsági tagok nagy lármával követelik, hogy a távollevő polgármester hivassák a közgyűlés elé és nyomban adja meg a választ. Az elnök látva, hogy a nagy lármát megszüntetni lehetetlen, a közgyűlést felfüggeszti. !65. Szünet után dr. Ripka Ferenc főpolgármester-elnök a felfüggesztett közgyűlést újból megnyitja és a soron következő interpellálót szólásra hívja. A szólásra felhívott Lázár Emil bizottsági tag nem juthat szóhoz azért, mert a baloldalon ülő bizottsági tagok helyeikről felugrálva követelik azt, hogy a polgármester a közgyűlésen dr. Takács István részéről előterjesztett interpellációra adandó válasz céljából jelenjen meg. Az elnök többszöri figyelmeztetése és rendreutasítása dacára a zaj folyton nő, amelynek során dr. Takács István bizottsági tag a tanácskozás rendjét zavaró magatartásával az elnök háromszori rendreutasítása után sem hagy fel. Ebben a magatartásban az elnök széksértést lát s ezért a tiszti főügyészt felhívja, hogy széksértés tárgyában tegyen javaslatot, egyben pedig a szűnni nem akaró lármában több bizottsági tagot a tanácskozás rendjét zavaró magatartásuk miatt rendreutasít. Dr. Szemethy Károly tiszti főügyész indítványozza, hogy a közgyűlés dr. Takács István bizottsági taggal szemben a széksértés fennforgását állapítsa meg. Az elnök a tiszti főügyész indítványát szavazásra teszi fel, melynek eredményeként kihirdeti, hogy a közgyűlés 45 szavazattal 39 szavat ellen a széksértést megállapította. Ezután az elnök felhívja a tiszti főügyészt, hogy a kiszabandó pénzbírság mértékére nézve indítványt tegyen. A tiszti főügyész javasolja, hogy a közgyűlés dr. Takács István bizottsági tagot az általa elkövetett széksértés miatt 50 pengő pénzbírsággal büntesse. Az elnök közli, hogy a tiszti főügyész indítványához két bizottsági tag hozzászólhat. Dr. Nagy Lajos és Lévai Sándor bizottsági tagok felszólalásai és a tiszti főügyész válasza után az elnök a tiszti főügyész indítványát a közgyűlés döntése alá bocsátja s ennek eredményeként határozatilag kimondja, hogy a közgyűlés a tiszti főügyész indítványát 43 szavazattal 41 ellenében elfogadta. A határozat kihirdetését a baloldalon ülő bizottsági tagok lármával fogadják azért, mert szerintük a szavazatok összeszámlálása nem a valóságnak megfelelően történt. 5 6 Az elnök bejelenti, hogy a szavazatszedö küldöttségek jelentései beérkeztek és így elrendeli a jelentések felolvasását.
