Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932

13.2 1932. július 5. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 264 - 265 - 266 - 267

. július 5-iki közgyűlés. 267. szám. 231 13. §. Az ülés összehívásának módja. (0 Az ülés összehívása a tárgysorozatot is magában foglaló meghívóval és annak a kerületi elöljáróság hirdető tábláján való kifüggesztése útján történik. (2) A meghívót az ülés megkezdését legalább 3 nappal megelőzőleg kell kézbesíteni es kifüggeszteni. 14. §. Az ülés időtartama. Az ülés rendszerint addig tart, amíg a tárgysorozat (19. §.) tárgyalása befejezést nem nyert. 15. §. Az ülés nyilvánossága. A kerületi választmány nem nyilvános (zárt) ülésben tárgyal és határoz,. MÁSODIK FEJEZET. Az elnök és jogköre. 16. §. Az elnök. (i) A kerületi választmány ülésén az elnök (11. §. (7) bekezdés), akadályoztatása vagy az elnöki tiszt üresedésben léte esetében pedig az elnökhelyettes (11. §. (10) bekezdés) elnököl. (2) Ha az (1) bekezdésben említett személyek közül akadályoztatás miatt egyik sem elnökölhet, a kerületi választmánynak már összehívott ülésén a megjelent kerületi választmányi tagok közül a korban legidősebb elnököl. 17. §. Az elnök jogköre és rendfenntartási joga. (1) Az elnök a) összehívja, megnyitja, felfüggeszti, legfeljebb nyolc napra elhalasztja és berekeszti az ülést, b) őrködik afelett, hogy a tanácskozásban és a határozathozatalban érdekelt (26. §.) részt ne vegyen, c) vezeti a tanácskozást, a jogszabályoknak megfelelően megadja, megtagadja vagy megvonja a szót, engedélyezi vagy megtagadja a napirend előtt (27. §.), a személyes kérdésben (28. §.), vagy az ügyrendhez (29. §.) való felszólalást, d) a jogszabályoknak megfelelően biztosítja az ülés csendjét, rendjét, komolyságát és méltóságát, e) berekeszti a vitát, szükség esetén elrendeli a szavazást és felteszi a kérdést szavazásra, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a határozatot. (2) Az elnök — esetleg a felszólaló beszédének megszakításával — bármikor felszólalhat és a jogszabályokban megállapított megtorlásokat — a felszólaló beszé- . dének megszakításával is — bármikor alkalmazhatja. (3) Az elnök figyelmeztetése, rendreutasítása vagy a szót megvonó intézkedés ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem lehet. (4) Az elnök a kerületi választmánynak azt a tagját, a) aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, b) aki a tanácskozás méltósága ellen vét, c) aki a kerületi választmány egyes pártjait vagy tagjait, vagy a kerületi választmányon kívül álló személyeket sértő kifejezéssel illet vagy bármilyen módon sért, d) aki a tanácskozást zavaró vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, rendreutasítja, vagy a kerületi választmány illető üléséről kizárja.