Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932
12.2 1932. junius 24. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 221 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági tanácsának ügyrendjéről
184 1932. június 24-iki közgyűlés. 221. szám. ( 5 ) A jegyzőkönyvet annak hitelesítése (17. §.) után a polgármesterrel, az alpolgármesterekkel és a tiszti főügyésszel hivatalos teljes, a jegyzőkönyvbe foglalt határozatok által érintett tanácsnokokkal pedig hivatalos kivonatos másolatban közölni kell. (e) A jegyzőkönyvek másolatai a hivatalos órák alatt a jegyzőnél (15. §.) a törvényhatósági tanács tagjai által megtekinthetők és lemásolhatók. 17. §. A jegyzőkönyv hitelesítése. (i) A törvényhatósági tanács az ülés megnyitása után az elnök javaslatára a jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot küld ki. (2) A jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött tanácstagok az ülés jegyzőkönyvének helyességét ellenőrzik és ha azt helyesnek találják, az elnökkel és a jegyzővel együtt aláírják. (3) Abban az esetben, ha a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött tanácstagok a jegyzőkönyv szövegének helyességére nézve megegyezni nem tudnak, a jegyzőkönyv hitelesítése tárgyában a törvényhatósági tanács a legközelebbi ülésen határoz. (4) A (3) bekezdésben említett esetben az elnök a hitelesítendő jegyzőkönyv vitás részeit a jegyzővel felolvastatja. Ehhez legfeljebb két szónok 5—5 percig hozzászólhat. (5) A felszólalás után a törvényhatósági tanács az esetleges módosítások felett egyszerű szavazással dönt. (6) A törvényhatósági tanács az ülés megnyitása után az elnök indítványára elhatároztatja, hogy az illető ülés jegyzőkönyvét még azon az ülésen hitelesíti. Ebben az esetben a jegyzőkönyvhitelesítők kiküldése elmarad és a jegyzőkönyv hitelesítése tekintetében a (4) és (5) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. NEGYEDIK FEJEZET. A költségvetésen kívüli ügyek tárgyalása. 18. §. A tárgyalható ügyek. Az ülésen csak a tárgysorozatba felvett ügyeket és az ezekkel kapcsolatosan a tárgyalás során előterjesztett indítványokat lehet tárgyalni. 19. §. A tanácskozóképesség. (1) A tanácskozáshoz legalább nyolc választott vagy kinevezett tag jelenléte szükséges. (T. 46. §. (3) bekezdés.) (2) Tanácskozóképtelenség megállapítását felszólalás közben kérni nem lehet. (3) Tanácskozóképtelenség esetén az elnök a távollevők neveinek bejelentése után az ülést legfeljebb fél órára felfüggeszti. (4) Az elnök a felfüggesztés időtartamának eltelte után az ülést újból megnyitja és ha az ekkor is tanácskozóképtelen, azt bezárja. 20. §. A tanácskozásban résztvevők. (1) A tanácskozásban a törvényhatósági tanács tagjain kívül résztvehet a tiszti főügyész általában, az előadók azokban az ügyekben, amelyeket előadnak, a meghívott szaktisztviselők a hozzájuk tartozó szakkérdésekben, a számszéki igazgató (T. 51. §. (3) bekezdés) pedig a költségvetés és a zárszámadás tárgyalásánál. (T. 45. §. (s) bekezdés). v (2) A törvényhatósági tanács üléseire külső szakértők is meghívhatok. 21. §. Az érdekeltség. (1) Az a törvényhatósági tanácstag, aki a tárgyalás alatt álló ügy valamelyikében — akar közvetlenül, akár pedig hozzátartozói (1886. évi XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve mint magánszemély is — anyagilag érdekelve van, az illető ügy tárgyalásában es az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nem vehet. (T. 37. §. {i\ bekezdés; T. 71. §. (2) bekezdés:)
