Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932

9. 1932. április 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a gépjárművel közterületen űzött bérkocsi- (autótaxi)-ipar gyakorlása tárgyában

1932. április 20-iki közgyűlés. 136. szám. 111 4- §• Iparengedély úgy természetes, mint jogi személyeknek adható, amennyiben azok a törvényes követelményeknek megfelelnek. A szabályrendelet 3. §-ának rendelkezései szerint megállapított géperejű bérkocsilétszám keretén belül természetes személyek közül iparengedélyre elsősorban azoknak a volt lófogatú bérkocsiiparosoknak van igényük, akik a) a 117.189/1928—

XIX. számú m. kir. kereskedelemügyi miniszteri leirat alapján, ezidőszerint ketten közösen tartanak üzemben egy géperejű bérkocsit (féltaxisok), b) annakidején három lófogatú rendszám előzetes beszolgáltatása ellenében térhettek át a géperejű bérkocsiiparra. A fennmaradó iparengedélyekre elsősorban a géperejű bérkocsiiparosok nagykorú, gépjáróművezetői igazolvánnyal rendelkező gyermekei, azután hadirokkantak és frontharcosok, hadiözvegyek és hadiárvák, volt hadifoglyok és az 1919. évi ellenforradalomban elhaltak özvegyei tarthatnak igényt. Amennyiben ily igénylők nincsenek, másoknak az iparengedélyt a jelentkezésük sorrendje szerint kell kiadni. Jogi személyek részére a szabályrendeletben megállapított összes géperejű bérkocsilétszámnak legfeljebb 55%-a adható ki. 5. §• A gépjáróművel űzött bérkocsiipar gyakorlására jogosító iparengedélyt a székesfőváros területére a polgármester adja. 6. §. Aki Budapest székesfőváros területén géperejű bérkocsiipart kíván gyakorolni, annak a polgármesterhez kell engedélyért folyamodni. A folyamodványban fel kell tüntetni: 1. a folyamodó családi és utónevét, életkorát, születési helyét, állampolgárságát, lakását, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél a bejegyzett céget, közkereseti-és betéti társaságoknál a bejegyezni kívánt céget s ezenkívül a társtagok, illetőleg beltagok nevét és személyi adatait; 2. amennyiben a folyamodó az 1922. évi XII. t.-c. rendelkezései értelmében iparát csak üzletvezető alkalmazásával gyakorolhatja, ennek családi és utónevét, életkorát, születési helyét, állampolgárságát, lakását; 3. a használatba venni kívánt gépkocsi típusát (kis- vagy nagytípusú); 4. azt a körülményt, hogy az ipart űzni szándékozó személyesen vezeti-e a géperejű bérkocsit vagy gépkocsivezető alkalmazottat fog tartani. 7- §• Az iparengedély csak a törvényesen megállapított ipardíj lerovása után adható ki. Ha az iparengedély több géperejű bérkocsi tartására jogosít, az ipardíjat minden egyes géperejű bérkocsi után külön meg kell fizetni. 8. §• . Az engedélyes iparát személyesen, vagy üzletvezető alkalmazásával gyakorolhatja ; iparengedélyét bérbe nem adhatja, el nem adhatja és a polgármester engedélye nélkül másra át nem ruházhatja. 9. §. A gépjáróművel űzött bérkocsivállalat engedélyese az 1930. évi XVI. t.-c. 39. §-a értelmében minden egyes üzemben tartott géperejű bérkocsi után a jelen szabályrendelet 10. és 12. §-aiban feltüntetett összegek erejéig a géperejű bérkocsi által okozott balesetből kifolyólag reáháramló kártérítési kötelezettség fedezetéül szavatossági biztosítást kötni, vagy biztosítékot letenni köteles. Ez a kötelezettség a biztosítási díjaknak mindenkor való pontos fizetésére is vonatkozik. Ez alól a kötelezettség alól a m. kir. kereskedelemügyi miniszter mentesítheti az olyan nyilvános számadásra kötelezett tőkeerős bérkocsivállalatokat, amelyek a kártérítési kötelezettség fedezetéről tartalékolás útján maguk is gondoskodni tudnak.