Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931
2. 1931. január 28. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 20
48 1931. január 28-iki rendkívüli közgyűl és. 20. szám. Méltóságos Polgármester úr! Mélyen t. Közgyűlés.! Köszönöm azokat a meleg szavakat, amelyekkel a polgármester úr engem most eskütételemkor, hivatalbalépésemkor megtisztelt. Szavainak értékét olyan ember nyilatkozataként mérlegelem, aki életével és munkájával Budapest tiszteletét érdemélte ki. Üdvözlésére azzal felelek, hogy érdemes akarok lenni arra a méltatásra, aniivel engem megtisztelt. Midőn hivatalomat átveszem, mélyen érzett hálával emlékezem meg Magyarország Kormányzójáról azért, hogy engem erre az állásra első helyen jelölni méltóztatott. Ez a bizalom arra kötelez engem, hogy Magyarország újjáépítésének nagy munkájában a Kormányzó trrnak'minden erőmmel és tehetségemmel szolgálatára álljak. De köszönetet kell mondanom a magyar királyi kormánynak is, mely jelölésemet a Kormányzó úr Őfőméltóságának javasolta. A magyar nemzetnek és Budapestnek egy úton kell haladnia s ezért a kormánynak ezt a kitüntető bizalmát a nemzetnek és fővárosának közös munkája érdekében kívánom felhasználni. Nagy megilletődéssel mondok köszönetet a t. közgyűlésnek, mely bizalmával a jelöltek közül erre az állásra e melt. Ez a kitüntető bizalom megjutalmazza hatévi munkámat és irányt ad arra, hogy azzal a lelkülettel dolgozzam tovább, ahogyan eddig tettem. T. Közgyűlés! Másodszor állok itt e helyen, mint Budapest megválasztott főpolgármestere. Ha visszatekintek az itt eltöltött hat esztendőre és megszámoltatom lelkiismeretemet, emelt fővel tekinthetek a közgyűlés szemébe. Nem azért, mert azt hiszem, hogy mindent a legjobban tettem, hanem, mert minden a legjobb szándékkal akartam tenni. T. Közgyűlés! Az új törvény alapján megalakított közgyűlés előtt új főpolgármesteri hatáskörrel veszem át hivatalomat s kötelességemnek tartom, hogy legalább főbb vonásokban ismertessem azokat áz irányelveket, melyeket követni fogok. A régi törvény szerint a főpolgármester csupán a kormányzó hatalom képviselőjeként szerepelt és az volt a feladata, hogy ellenőrizze a fővárosi önkormányzatot és őrködjék a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei fölött. Az új törvény szerint a főpolgármester alaphivatása, hogy szószólója legyen a minisztériumnál a törvényhatóság érdekeinek, viszont a székesfőváros közigazgatása körében őrködjék az állam érdekei fölött. E kettős hivatásomat úgy fogom fel, hogy a súly a szószólásra essék. Ez volt a törekvésem a múltban is, amikor ezt még nem írta elő a törvény. Az állam érdekeinek a székesfőváros közigazgatása körében való szolgálatát pedig úgy kívánom végezni, hogy az mindig Budapest javára és annak erejével arányban történjék. A főpolgármester hatásköre az új törvény szerint megváltozott. Ez azonban nem változtatja meg bennem azokat a törekvéseket, amik eddig is vezettek. Több hatalmat ad az új törvény kezembe és ebből azt érzem, hogy több lesz a kötelességem is. A nagyobb hatáskört szélesebb munkatérnek tekintem, mert minden hatalmat az igazol, hogy mennyiben van segítségére az embereknek. Elnöki tisztemben úgy a törvényhatósági bizottság ülésein, mint a törvényhatósági tanácsban, valamint azokban a bizottságokban, melyeket a törvény elnökségem alá helyez, arra törekszem, hogy a pártoknak a főváros érdekében való együttműködését elősegítsem és ezt a célt a legmesszebbmenő tárgyilagosssággal és méltányossággal akarom szolgálni. A törvényben megállapított hatásköröket mindenkor és teljes mértékben tiszteletben fogom tartani, de a főpolgármester hatásköre tekintetében is ugyanezt kérem. Felügyeleti jogaimat a törvény értelmében úgy akarom gyakorolni, hogy a pontos, gyors és gazdaságos ügykezelés minél előbb és minél jobban kifejlődjön. Felügyeleti hatásköröm útján iniciativára kívánok módot nyújtani elsősorban a városigazgatásért felelős polgármesternek és mindazoknak, akik rendelkezésre jogosultak és kötelesek. Ezért állandóan figyelmeztetni fogom őket a könnyítés, gyorsítás és egyszerűsítés szempontjából tapasztalt hiányokra és hibákra, főképen pedig a gazdaságos közigazgatásra. Azt kívánom, hogy az illetékesek szigorúan vegyék tekintetbe azokat a kívánságokat, melyek ez irányban úgy az önkormányzati szervek határozataiban, mint pedig a kormány leirataiban jutottak kifejezésre. Ezek : az állás- és fizetéshalmozás eltiltása, a méltánytalan előnyök megszüntetése, a pótlékrendszer szabályozása és a hivatali munkaidőnek pontos betartása. Ezzel kapcsolatosan megfontolás tárgyává kell tenni a munkaidő meghosszabbítását, mégpedig úgy a közigazgatásban, mint a közoktatásban. A csonkaország anyagi teherbírását csak az erkölcsi teherbírás megkezdésével lehet megerősíteni. Minden országban ezen az úton keresik a megoldást és nekünk is meg kel! feszíteni a magyar erőt, ha nem akarjuk elveszteni a küzdelmet. Az előbb jelzett elveknek a konzekvenciáját levonom a magam személyére is a gázgyári vezérigazgatói állás után szerződésileg nekem járó nyugdíj élvezete tekintetében. A legkíméletlenebbül kívánom végrehajtani* az összeférhetetlenség megállapítását a székesfőváros önkormányzatának minden részében. Ha igazán békét akarunk, akkor a háborús, törvényen kívüli erkölcsöt be kell szüntetni, mely a harácsolást megengedi, mert nem érzi a polgári erkölcs tisztességét.
