Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

16.3 1931. október 7. rendkivüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 232 - 233 - 234 - 235

256 1931. október 7-iki rendkívüli közgyűlés. 235. szám. Az elnök a napirendi indítványt szavazásra bocsátva kijelenti, hogy az indítványt a közgyűlés elfogadja. Dr. Nagy Lajos bizottsági tag szól a határozati javaslathoz, amelynek kiegészítéséül javasolja az alábbi indítvány elfogadását: Budapest székesfőváros törvényhatósága megállapítja, hogy a Dunamedence országainak gazdasági válsága az általános és a föld egész kerekségére kiterjedő válságnál is súlyosabb formákat öltött. A törvényhatósági bizottság e súlyos és katasztrófával fenyegető válság legfontosabb okát abban a gazdasági elszigeteltségben látja, amelyben a Dunamedence országai a békeszerződések óta élnek és azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a katasztrófát csak a Dunamedence országainak legszorosabb gazdasági összeműködésével lehet elhárítani. E meggyőződésből kiindulva a székesfőváros törvényhatósága felirattal fordul a kormányhoz és kéri a m. kir. kormányt, lépjen diplomáciai úton érintkezésbe a dunai államok kormányaival egy dunai konferencia összehívásának előkészítése tárgyában. E konferencián az egyes államok politikai és gazdasági szakértőkkel vegyenek részt és alapítsanak egy állandó dunai gazdasági bizottságot, mely a dunai államok szerves gazdasági egységbe való foglalását összes vonatkozásaiban, tehát mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi téren készítse elő. E bizottság feladata lenne egy többévre szóló gazdasági terv elkészítése is. Közben az elnöki széket Liber Endre alpolgármester foglalja el. Gál Benő bizottsági tag felszólalása után Hűvös Iván bizottsági tag a következő kapcsolatos indítványt terjeszti elő : 1. írjon fel a törvényhatóság a magyar királyi kormányhoz, hogy a súlyos gazdasági helyzetre való tekinttel sürgősen nyújtson kellő biztosítékot arra nézve, hogy az 1926. évi január l-e óta történtek nem fognak megismétlődni, amikor is teljesen rendezett, sőt fölöslegeket felmutató költségvetésünk helytelen, szakértelem és ellenőrzés nélküli gazdálkodás következtében katasztrofálisan felborult és hogy a magángazdaság ismételt áldozatkészsége folytán befolyó pénzösszegek a jövőben kizárólag államháztartásunk egyensúlyának fenntartása érdekében fognak felhasználtatni. A bizalom helyreállításához elsősorban az szükséges, hogy az országos kormányzati rendszer és szellem gyökeres változáson menjen keresztül, a kormány terjessze elő sürgősen az új választási törvényt, oszlassa fel a teljesen elhibázott, hézagos, visszaélésekre alkalmat adó választási törvény alapján választott országgyűlést és választasson az általános és titkos választójog alapján. 2. írjon fel a törvényhatóság a m. kir. kormányhoz egy olyan szerv létesítése érdekében, mely 24 óra alatt kapja meg az összes kormányhatóságok és szervek napi utalványozásainak kimutatását, hogy a kiutalások törvényszerűsége naponta ellenőriztethető legyen és ezzel a kiutalásokat végző tényezők tudatában legyenek annak, hogy a kiutalások nem évek múlva, hanem a nyilvánosság bevonása mellett nap-nap után ellenőriztetnek. Ez a bankpénztárrendszer már külföldön az állami intézményeknél is be van vezetve és egyszerű folytatása lenne annak a rendszernek, melyet Smith Jeremiás inaugurált és mely áldásos rendszernek volt eredménye 1925-ben az ország teljes szanálása. 3. írjon fel a törvényhatóság a kormányhoz, hogy egy pártközi bizottság által vizsgáltassa felül az optánskérdés elintézését és állapítsa meg, hogy nem hárultak-e az államra olyan terhek, melyek a közérdek szigorú szem előtt tartása mellett elkerülhetők lettek volna. Gondoskodjék annak idején arról, hogy a kártalanítottakat terhelő adók és illetékek szabályszerűen kirovassanak. 4. írjon fel a törvényhatóság a kormányhoz, hogy gyakorlati szakértők bevonásával állapíttassa meg, hogy az élelmiszerek drágulása nem függ-e össze az utóbbi időkben kötött, reánk nézve kedvezőtlen kereskedelmi szerződésekkel és a nyert tapasztalatokon okulva az újonnan kötendő szerződéseknél működjenek közre gyakorlati szakértők is, hogy a fogyasztóközönség érdekei a jövőben feltétlenül meg legyenek védve. Friedrich István bizottsági tag felszólalása után vitéz Perley Lajos bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: A törvényhatósági bizottság hadirokkant, frontharcos, hadikárosult tagjaiból pártállásra való tekintet nélkül haladéktalanul állíttassák össze egy bizottság a gazdasági helyzet által legérzékenyebben megtámadott hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, frontharcosok, hadikárosultak sérelmeinek orvoslása, érdekeinek védelme és mindenekelőtt azok munkanélküliéinek munkába való helyezése céljából. Vitéz Aladár bizottsági tag felszólalása után, az elnök megállapítja, hogy több szónok feliratkozva nincs, a vitát bezárja és bejelenti, hogy a polgármester kér szót. Dr. Sipőcz Jenő polgármester szólásra emelkedik, válaszol az elhangzott felszólalásokra és a benyújtott határozati javaslatokra megteszi észrevételeit.