Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1931. május 15-iki közgyűlés. 115. szám. 143 nem számít, hogy a 2. pontban megjelölt alkalmazás állandó ellátással vagy anélkül szűnt meg. (3) Az (1) bekezdésben a 3—10. pontok alatt megjelölt esetekben a nyugdíjasnak és hozzátartozóinak további ellátását »a székesfőváros hivatalainál, az általa fenntartott, vagy kezelt intézeteknél, intézményeknél, vállalatoknál, üzemeknél szolgálatban levő tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak öregség és rokkantság valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére az 1928: XL. t.-c.-nek megfelelően való ellátásáról szóló szabályrendelet értelmében és az ebben meghatározott ellátás mértéke szerint kell megállapítani. (4) A nyugdíjat nem lehet megváltani. III. FEJEZET. Az özvegyi járadék. 12. §. Az özvegyi járadékra való igény. (1) Özvegyi járadékra igénye van annak a nőnek, akinek férje, amikor meghalt, nyugdíjra jogosult volt, vagy nyugdíjat élvezett, 1. ha az elhunyt férjjel ennek tényleges szolgálata idejében, vagy azt megelőzően, 2. legalább hat hónappal a férj halála előtt lépett törvényes házasságra s 3. ha a férj a házasságkötés idején még nem volt 60 éves és 4. ha a férjjel ennek halála idején együttélt. Nyugdíjra jogosultnak kell tekinteni azt az alkalmazottat is, akinek a nyugdíjra való igénye csak feltételesen és ideiglenesen szűnt meg. [11. §. (2)] l-hez. Ha a házasságot a férj nyugdíjazása után kötötték, özvegyi járadékot csak akkor lehet igényelni: a) ha a házasság következtében a tényleges szolgálat alatt vagy előtt született gyermeket törvényesítettek, vagy b) ha a férjet, aki házasságkötéskor még nem volt 60 éves, sem nyugdíjazáskor még nem töltötte be azt a szolgálati időt, amely beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű ellátásra nyújt igényt, a házasságkötés után annál a munkaadó hivatalnál stb.-nél, amelynek szolgálatából nyugállományba került, újból alkalmazzák s ebben az új alkalmazásban ellátásra ismét jogosulttá válik. Az újabb alkalmazásban eltöltött szolgálati idő azonban egy évnél rövidebb nem lehet. 2-höz. Ha az özvegy férjével a férj halálát megelőző hat hónapon belül kötött házasságot, özvegyi járadékra igényt tarthat; a) ha igazolja, hogy férje a házasságkötésük idején nem szenvedett abban a betegségben, amely a halálát okozta, vagy b) ha a házasságkötés törvényesítés végett történt, vagy c) ha a házasságból utószülött származott. 3-hoz. Ha a férj a házasságkötés idején életének 60. évét már betöltötte, az özvegy csak akkor kaphat özvegyi járadékot, a) ha a férj a házasságkötés után még három éven át szolgált, vagy b) ha a házasságból gyermek származott, vagy c) ha a házasság által gyermeket törvényesítettek. 4-hez. Aki férjével ennek elhalálozása idejében nem élt együtt, özvegyi járadékra igényt tarthat, ha erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik és ha hiteltérdemlően igazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. (2) Ha az alkalmazott a munkaadó hivatal stb. érdekeinek védelmében, fenyegető veszedelem, vagy kár elhárítása céljából tanúsított magatartása következtében meghal, özvegyének, ha a házasság a halált okozó tevékenység idejében már fennállott, özvegyi járadékra van igénye, még akkor is, ha az elhunyt alkalmazott ellátásra egyébként jogosult nem volt, vagy ha a házasságkötéstől a haláleset bekövetkezéséig hat hónap még nem telt el, vagy ha az alkalmazott a házasságkötés idején a 60. életévét már betöltötte. (3) Az a nő, akinek az alkalmazottal kötött házasságát bírói ítélet jogerősen felbontotta, az alkalmazott halálával a következő feltételek együttes meglétében ellátásra igényt tarthat, a) ha a házasság fennállása esetén özvegyi járadékra jogosult volna, b) ha a házasságot a bírói ítélet egyedül a férj hibájából bontotta föl, c) ha a házasságot fölbontó bírói ítélet a férjet tartásdíj fizetésére kötelezte, d) ha nem ment újból férjhez.