Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931
12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról
1931. május 15-iki közgyűlé s. 114. szám. 129 (6) Ha a félárva időközben teljesen árva lesz, vagy olyanná válik, aki a teljesen árvákkal egy tekintet alá esik, a nevelési járadékot a (4) bekezdésben megszabott mértékre kell felemelni. (7) Ha a székesfővárosnál bármilyen szolgálati viszonyban alkalmazottnak saját szolgálata alapján gyermekei után családi pótlékra van igénye és ugyanezek a gyermekek atyjuk (anyjuk) után ennek a szabályrendeletnek az értelmében nevelési járadékra jogosultak , a két járandóság közül a nagyobb összegűt kell folyósítani. (8) Ha a szülők mindegyike ennek a szabályrendeletnek a hatálya alá tartozó alkalmazásban volt, s mint nyugdíjra jogosultak vagy nyugdíjasok haltak el, azokat az árvákat, akik mindkét szülő után a nevelési járadékra jogosultak, úgy atyjuk, mint anyjuk után teljesösszegű nevelési járadékban kell részesíteni. (Kettős nevelési járadék.) 27. §. A nevelési járadék felső határa. (1) A tényleges szolgálat idején elhunyt, nyugdíjra jogosult alkalmazott után a hátrahagyottak részére megállapítandó özvegyi és nevelési járadékok összege együttvéve nem haladhatja meg azt az ellátást, amely az alkalmazottat a nyugdíjazás feltételeinek halála napján való bekövetkezése esetén megillette volna. — Az elhalt nyugdíjas ellátásra jogosult hozzátartozóit megillető özvegyi és nevelési járadékok pedig együttvéve nem haladhatják meg az elhunyt ellátásának az összegét. (2) A teljesen árvák [26. § (4), (5)] nevelési járadékának együttes összege nem haladhatja meg azt a nyugdíjat, amelyben az elhunyt részesült, vagy amelyre halála idején történő nyugdíjazása esetén igénye lett volna. (3) A kettős nevelési járadék [26. §. (8)] nem lehet nagyobb, mint a szülők nyugdíjainak együttes összege. A tényleges szolgálat idejében elhalt szülőnél az az összeg irányadó, amely a szülőt halála idején történő nyugdíjazás esetén nyugdíj címén megillette volna. (4) Ha az özvegyi járadék — az elvált nő(k) ellátását is ideértve — és a 26. §. értelmében egyénenkint külön-külön megállapított nevelési járadékok együttvéve meghaladnák az előző bekezdésekben megállapított felső határokat, az özvegyi járadékot [az elvált nő(k) ellátását] és a nevelési járadékokat a megszabott legmagasabb összegre aránylagosan le kell szállítani. Ha az így megállapított ellátásban részesülők száma csökken, a többiek ellátását megfelelően föl kell emelni. 28. §. Az egyes árvák nevelési járadéka. (1) A nevelési járadék címén megállapított összegben az árvák egyenlő mértékben részesülnek. (2) Ha a nevelési járadékban részesülő árvák valamelyikének jogosultsága megszűnik, a többiek nevelési járadékait mindaddig föl kell emelni, míg az egyes nevelési járadékok a 26. §. (1) bekezdésében megállapított összeget el nem érik. 29. §. A nevelési járadék kiutalása. (1) A nevelési járadékot, továbbá az árvákat megillető egyéb járandóságokat, ha az árvák atyai hatalom alatt vannak, az atyának, minden egyéb esetben a gyámnak vagy a gondnoknak a kezéhez kell kiutalni. (2) A nevelési járadékot nem lehet megváltani. 30. §. Az életkor, ameddig a nevelési járadék folyósítható. A nevelési járadék az árva 18. életévének a betöltéséig jár. 31. §. Az iskolai tanulmányokat folytató árvák nevelési járadéka. (1) Akik tanulmányaikat nyilvános tanintézetekben a 18. életévükön túl is eredménnyel folytatják, tanulmányaik idejére, legfeljebb azonban a 24. életévük betöltéséig részesülnek nevelési járadékban. (2) Arra nézve, hogy az (1) bekezdés milyen tanulmányok folytatása esetén nyerhet alkalmazást, a székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak árváira vonatkozó rendelkezések az irányadók. 33
