Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1931

12.3 1931. május 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 114 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidijasok és altisztek öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1931. májusJ^-ikMcözgyűlés. 114. szám. 119 5. §. Az ellátás összegének tényezői. Az ellátás megállapításánál alapul kell venni: 1. az alkalmazott szolgálati idejét; 2. a) a legutoljára élvezett havi vagy évi törzsfizetését és b) a lakáspénzét. 6. §. A szolgálati idő. (1) A szolgálati időt az ellátás megállapításánál általában attól a naptól kell számítani, amelytől kezdődő hatállyal az alkalmazott szolgálatában megerősítést nyert. (2) A megerősítést megelőzően eltöltött szolgálati időt az ellátás megállapításánál alapul kell venni, ha az egyébként megfelel a szabályrendeletben megállapított feltételeknek és ha erre az időre vonatkozóan a biztosítástechnikailag megállapított járuléktartalék fedezetet nyert. (3) A szabályrendelet életbeléptetése idején Budapest Székesfőváros Gázműveinek és Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek szolgálatában lévő azoknak az alkalmazottaknak a szolgálati idejét, akiket a 3. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint megerősíttetnek kell tekinteni, attól a naptól kezdődően kell számítani, amely napon az üzem szolgálatába léptek. (4) Akik az Általános Osztrák-Magyar Légszesztársulat, a Magyar Villamossági Részvénytársulat, a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság telepeinek a megváltása következtében a megváltással egyidejűen, mint ezektől a társaságoktól átvett alkalmazottak jutottak Budapest Székesfőváros Gázmüveinek, illetve Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek a szolgálatába — ha ellátásra egyébként jogosultak — azoknál a társaságok alkalmazásában megszakítás nélkül eltöltött szolgálati időt az ellátás megállapításánál teljes egészében be kell számítani. (5) Ha az alkalmazott több olyan intézménynél teljesített szolgálatot, amelyek a szabályrendelet hatálya alá tartoznak [1. §. (1), (3)], mindegyik intézmény alkalmazásában eltöltött szolgálati időt, ha az alkalmazás végkielégítés, vagy állandó ellátás nélkül szűnt meg és ha a szolgálati idő a szabályrendelet értelmében egyébként beszámítható, az ellátás megállapításánál figyelembe kell venni. (6) Ha az alkalmazott, mielőtt ennek a szabályrendeletnek az értelmében ellátásra jogosult lett, a szabályrendelet hatálya alá tartozó ugyanannál, vagy másik, esetleg több intézménynél oly végleges, vagy megerősített alkalmazásban volt, amely más nyugellátási szabályrendelet hatály a alá tartozik és ezután az alkalmazás után végkielégítést nem kapott, sem állandó ellátásban nem részesült, az ellátás megállapításánál azt a szolgálati időt is alapul kell venni, amely a korábbi szolgálatra hatályos nyugellátási szabályrendelet alapján beszámítható. (7) Aki Budapest székesfőváros törvényhatóságához tartozó hatóságnál, hivatalnál, iskolánál, intézetnél, nem önálló vagyonkezelésű intézménynél nyugellátással egybekötött végleges, vagy megerősített alkalmazásból ennek egyidejű megszűnésével közvetlen jutott a szabályrendlet hatálya alá tartozó intézmény szolgálatába és ha korábbi szolgálata után végkielégítést nem kapott, sem állandó ellátásban nem részesül, annak a jelen szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati idejéhez azt a szolgálati idejét is hozzá kell számítani, amely a korábbi alkalmazásra érvényes nyugellátási szabályrendelet alapján az ellátásnál beszámítható. (8) Aki Budapest székesfőváros törvényhatóságának olyan önálló vagyonkezelésű — részvénytársasági vagy egyéb szervezetben fenntartott — intézményénél, amely a jelen szabályrendelet hatálya alá nem tartozik, nyugellátással egybekötött, állandó, végleges, megerősített, vagy egyéb rendszeres alkalmazásban volt, ha ebből az alkalmazásból ennek egyidejű, végkielégítés, vagy állandó ellátás nélkül történő megszűnésével közvetlenül jut a jelen szabályrendelet hatálya alá tartozó intézmény szolgálatába, annál korábbi szolgálatának — az erre érvényes szabály szerint beszámítható — idejét csak azok szerint a rendelkezések szerint lehet az ellátás megállapításánál beszámítani, amely rendelkezéseket a jelen szabályrendelet hatálya alá tartozó szolgálat beszámítását illetően az ilyen intézmény nyugdíjszabályzata megállapított. ... , , ,.. ...,,„ (9) Az 1928: XL. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően számításba kell venni azt a 400 hetet meg nem haladó időt is, amelyet az alkalmazott a szabályrendelet hatálya alá tartozás előtt a Magyar Nemzeti Banknál, az 1928: XL. t.-c. szerint biztosításra kötelezett vállalatnál, vagy elismert vállalati nyugdíjpénztár kötelékében, általában mentesítés hiányában az 1928: XL. t.-c. hatálya alá eső alkalmazásban az 1928. évi december hó 31 napja után eltöltött, ha ez az idő az említett törvény rendelkezései szerint az öregségi és rokkantsági járadékra való igény szempontjából beszámításra alkalmas. A 400 hetet meghaladó időnek a beszámításáról, a beszámítás mértékéről esetről-esetre a polgármester határoz.