Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1010 - Szabály rendelet a székesfőváros hivatalainál, az általa fenntartott vagy kezelt intézeteknél, intézményeknél, vállalatoknál, üzemeknél szolgálatban levő tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére az 1928 : XL. t.-c.-nek megfelelően való ellátásáról.

1930. május 28-iki közgyűlés. 1010. szám. 423 c) azok az özvegyek, akik a székesfővárosnál, vagy a székesfővárossal, illetve ennek az alkalmaztatást adó, önálló vagyonkezelésű intézményével (üzemével stb.-jével) a nyugellátás szempontjából viszonosságban lévő intézménynél állandó ellátásra igényt adó alkalmazásban tényleges szolgálatot teljesítenek. 10. §. A gyermekek ellátása. • (1) A 3. §-ban említett alkalmazottak törvényes és törvényesített gyermekei, ha a mindenkor érvényben levő egyéb ellátási szabályrendeletek (jogszabályok) stb. szerint ellátásra (nevelési járulékra, nevelési járadékra) nem igényjogosultak, az 1928 : XL. törvénycikkel szabályozott árvajáradéknak megfelelő ellátásra van igényük abban az esetben, ha reájuk nézve az árvajáradékra való igényjogosultságnak az említett törvénycikkben megkívánt feltételei megvannak. (2) Nem tarthatnak igényt az előző szakaszban meghatározott ellátásra a 6. §-ban említett alkalmazottak gyermekei. 11. §• Az alkalmazottak két csoportja az ellátás szempontjából. (1) A 4., 8. és 10. §-okban meghatározott ellátásoknak (az 1928 : XL. törvénycikk 50., 51., 54., 59. §-ai) megállapítása szempontjából az 1928: XL. törvénycikk 4. §-ában említett munkavállalókkal egy tekintet alá esnek azok a 3. §-ban említett alkalmazottak, a) akiknek a hivatalnoki álláshoz megkívánt képesítésük megvan és akik a székesfőváros hivatalaiban, intézeteiben stb.-ben hivatalnoki munkát végeznek, b) akik a székesfővárosnál, mint helyettes, megbízott, óraadó oktatók teljesítenek szolgálatot, c) akik a székesfőváros intézményeinél (vállalatainál, üzemeinél) olyan alkalmazásban vannak, amely a szolgálati viszony természetét, lényegét tekintve megfelel az 1928: XL. törvénycikk 4. §-ában meghatározott alkalmaztatásnak. (2) Nem esnek az 1928: XL. törvénycikk 4. §-ában említett munkavállalókkal egy tekintet alá az ideiglenes altisztek, a javadalmi őrség legénységének tagjai, ideiglenes dajkák, általában a bérfizetés mellett alkalmazottak, a munkások és a napszámosok. (3) Vitás esetekben azt, hogy az alkalmazott az (1), vagy a (2) bekezdésben említettek közé tartozik-e, az 1928: XL. törvénycikk és az 5630/1928. M. E. szám alatt kiadott kormányrendelet értelmezése alapján esetről-esetre a székesfőváros tanácsa állapítja meg. 12. §. Az öregségi és rokkantsági járulék fizetése. (1) A szabályrendelet 3. §-ában említett alkalmazottak — a 6. §-ban fölsoroltak kivételével — az 1929. évi január hó 1. napjával kezdődően öregségi és rokkantsági járulékot kötelesek fizetni. (2) Az öregségi és rokkantsági járulékot azok az alkalmazottak, akik nyugdíjvagy nyugbérjárulékot fizetnek, a nyugdíj- vagy nyugbérjárulék kivetésénél alapul vett járandóságok után, azok az alkalmazottak pedig, akik nyugdíj- vagy nyugbérjárulékot nem fizetnek, a betegségi biztosítási járulék kivetésénél alapul vett járandóságok után fizetik. (3) A 11. §. (1) bekezdésében meghatározott szolgálati viszonyban levő alkalmazottak öregségi és rokkantsági járulék fejében az előző (2) bekezdésben említett járandóságoknak 25%-át, a 11. §. (2) bekezdésében meghatározott szolgálati (munka) viszonyban levő alkalmazottak öregségi és rokkantsági járulék fejében az említett járandóságoknak 2%-át fizetik. (4) Azoknál a 3. §. 2. pontjában említett alkalmazottaknál, akik a szolgálati viszonyukra mindenkor érvényben lévő szabályrendeletek (jogszabályok) • stb. szerint nyugdíjjárulékot is kötelesek fizetni, a nyugdíjjárulékot az öregségi és rokkantsági járulékba be kell számítani. (5) Azok az alkalmazottak, akik nyugdíj- vagy nyugbérjárulékok fejében ugyanannyi, vagy nagyobb %-ot fizetnek, mint a (2) bekezdés szerint alapul vehető járandóságok 2-5, illetve 2%-át, öregségi és rokkantsági járulékot külön nem fizetnek; ennek a szabályrendeletnek a szempontjából azonban úgy kell őket tekinteni, mintha a (2)bekezdés szerint alapul vehető járandóságuknak25, illetve 2%-át fizették volna az öregségi és rokkantsági járulék fejében.