Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1009 - Szabályrendelet a Budapest székesfö'város szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1930. május 28-iki közgyűlés. 1009. szám. 419 VIII. FEJEZET. Az ellátás terheinek a viselésére vonatkozó rendelkezések. 50. §. A járulékok rendeltetése. A VII. fejezet rendelkezéseinek megfelelően lerótt járulékok elsősorban a szabályrendeleten alapuló ellátások (nyugdíjak, özvegyi és nevelési járadékok) terheinek a fedezésére szolgálnak. 51. §. Az ellátás terheinek előirányzása és elszámolása. A szabályrendeleten alapuló ellátásokat annak az alapnak a terhére kell előirányozni és elszámolni, amely alapnak a terhére az alkalmazott fizetését kapta. 52. §. Az ellátás terheinek a fedezése az önálló vagyonkezelésű intézményeknél. (1) Az egyes önálló vagyonkezelésű intézmények keretében a járulékoknak az ellátás évi terhén fölülmaradó összegéből, továbbá az ellátási terhek fedezésének a biztosítására zárszámadásilag engedélyezett összegekből intézményenként nyugdíjalapot kell létesíteni. — Budapest Székesfőváros Elektromos Müveinél és Budapest Székesfőváros Gázműveinél a nyugdíjalaphoz kell csatolni a 48. §. értelmében történő törlesztések összegeit is. (2) A nyugdíjalapot alkotó tőkék felhasználásáról és miként való gyümölcsöztetéséről a törvényhatósági bizottság közgyűlése határoz. A takarékbetétként való gyümölcsöztetés iránt a pénzkészletek gyümölcsöztetésére érvényes szabályok szerint a tanács intézkedik. (3) Az ellátás terheinek a járulékokból és az alap jövedelmeiből nem fedezhető hiánya elsősorben az illető önálló vagyonkezelésű intézményt, másodsorban a székesfőváros központi háztartását (községi alap) terheli. Indokolt esetekben a törvényhatósági bizottság közgyűlésének a hozzájárulása alapján az ellátás terheinek a fedezésére az alap tőkéjét is igénybe lehet venni. (4) A családi pótlék, a temetési segély csak a nyugdíjalapnak 4%-on felül történő gyümölcsöztetéséből befolyó összeget terhelhetik, egyébként csak az intézmény személyi kiadásainak a terhére eshetnek. Ugyanez vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyek az alkalmazásnak a 9. §. (1) 2/c pontja alapján való megszűnése esetén, valamint azokra, amelyek a 9, §. (5), a 12. §. (2), a 18. §., a 20. §. (6) bekezdése és a 31. §. értelmében válnak esedékessé. A 13. §. és a 22. §. (1), (2) és (4) bekezdései értelmében kifizetésre kerülő ellátásból le kell vonni a szabályrendelet alapján a hozzátartozókat megillető járadékok háromhavi összegét, a 22. §. (7) bekezdése alapján kifizetésre kerülő ellátásból pedig azt a háromszorosan számított összeget, amellyel az árvák havi nevelési járadéka az özvegy halála következtében emelkedett. Ezek az összegek a nyugdíjalapot (befolyó járulékokat), azok pedig, amelyek a levonás után fennmaradnak, az intézmény egyéb személyi kiadásait terhelik. (5) A nyugdíjalap részletes évi költségvetését és számadásait az egyes önálló vagyonkezelésű intézmények évi költségvetéseikbe, illetve zárószámadásaikba beilleszteni tartoznak. IX. FEJEZET. Átmeneti rendelkezések. 53. §. Egyes alkalmazottak korhatára. (1) Ennek a szabályrendeletnek a rendelkezései a 3. §. (1) bekezdésének 2. pontjában foglaltaktól eltérően átmenetileg hatályosak azokra az alkalmazottakra, is akik az Altalános Osztrák-Magyar Légszesztársulattól, a Magyar Villamossági Részvénytársulattöl, a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaságtól a társaságok