Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1009 - Szabályrendelet a Budapest székesfö'város szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1930. május 28-iki közgyűlés. 1009. szám. utalni azt a különbözetet, amely az elváltán, vagy különváltan élő édesanya havi tartásdíja és a 13. §. (1) bekezdésében megállapított ellátás egyhavi összege között van. (5) Minden egyéb esetben az árvákat a 13. §. (1) bekezdésében megállapított járandóságokból egyenkint 15%, összesen legfeljebb 45% illeti meg; a járandóságoknak ebben a 45%-ában egyenlő arányban részesülnek. Ha azonban az árván (árvákon) kívül csak törvényesen elvált nö(k) tarthat(nak) igényt az említett járandóságokra, a tartásdíjon felül maradó össszegek is az árvát (árvákat) illetik. (6) Az így kifizetésre kerülő összegek csak abban az esetben nem illetik meg az árvákat, ha a 27., illetve a 28. §-okban megszabott életkort már betöltötték ; egyébként az előző bekezdések értelmében kifizetett összegeket még abban az esetben sem kell visszafizetni, ha nevelési járadékra nem lennének jogosultak. (7) Az özvegyi járadékban részesülő özvegy halála esetén a nevelési járadékban részesülő árva (árvák) részére az özvegy életében élvezett nevelési járadék mellett az elhalálozás napját követő három naptári hónapon át az özvegyi járadék esedékességének napjain folytatólagosan azt az Özvegyi járadékot kell kifizetni, amely az elhunyt özvegy részére ezalatt az idő alatt járna, ha életben volna. 23. §. A nevelési járadék összege. (1) A nevelési járadék a 24. §-ban meghatározott korlátozásokkal a szabályrendelet értelmében az adott esetben megállapítható egész özvegyi járadéknak a 20%-a fejenkint. — A nevelési járadék összegszerű megszabásánál az özvegyi járadéknak azt az összegét kell alapul venni, amely az elhunyt alkalmazott (nyugdíjas) beszámítható fizetése után a 14. §. (1), (2) és (3) bekezdései alapján az özvegyi járadék összegére vonatkozó egyéb korlátozó rendelkezések figyelembevétele nélkül megállapítható. (2) Az alkalmazott nők árváit megillető nevelési járadék megállapításánál az előző bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (3) Ha az özvegyi járadék több nő között oszlik meg, a nevelési járadék összegszerű megállapításakor az özvegyi járadékot felosztatlanul teljes összegben kell alapul venni. (4) A teljesen árvák a nevelési járadéknak kétszeres összegét kapják. (5) A teljesen árvákkal egy tekintet alá esnek azok a félárvák is, akiknek anyjuk özvegyi ellátásban nem részesül, vagy özvegyi járadékát elvesztette, vagy megváltotta, továbbá az alkalmazott (nyugdíjas) nőnek olyan árvája, akinek atyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen. (6) Ha a félárva időközben teljesen árva lesz, vagy olyanná válik, aki a teljesen árvákkal egy tekintet alá esik, a nevelési járadékot a (4) bekezdésben megszabott mértékre kell felemelni. (7) Ha a székesfővárosnál bármilyen szolgálati viszonyban alkalmazottnak saját szolgálata alapján gyermekei után családi pótlékra van igénye és ugyanezek a gyermekek atyjuk (anyjuk).után ennek a szabályrendeletnek az értelmében nevelési járadékra jogosultak, a két járandóság közül a nagyobb összegűt kell folyósítani. (8) Ha a szülők mindegyike ennek a szabályrendeletnek a hatálya alá tartozó alkalmazásban volt s mint nyugdíjra jogosultak, vagy nyugdíjasok haltak el, azokat az árvákat, akik mindkét szülő után a nevelési járadékra jogosultak, úgy atyjuk, mint anyjuk után teljes összegű nevelési járadékban kell részesíteni. (Kettős nevelési járadék.) 24. §. A nevelési járadék felső határa. (1) A tényleges szolgálat idején elhunyt, nyugdíjra jogosult alkalmazott után a félárvák részére megállapítandó nevelési járadékok összege együttvéve nem haladhatja meg annak az ellátásnak az 50%-át, amely az alkalmazottat a nyugdíjazás feltételeinek halála napján való bekövetkezése esetén megillette volna. (2) Az elhalt nyugdíjas után a félárvák részére megalapítandó nevelési járadékok együttvéve nem haladhatják meg az elhunyt ellátásának az 50%-át. (3) A teljesen árvák [23. §. (4), (5)] nevelési járadékának együttes összege nem haladhatja meg azt a nyugdíjat, amelyben az elhunyt részesült, vagy amelyre a halála napján történő nyugdíjazása esetén igénye lett volna. (4) A kettős nevelési járadék [23. §. (8)J nem lehet nagyobb, mint a szülők nyugdíjainak együttes összege. A tényleges szolgálat idején elhalt szülőnél az az összeg az irányadó, amely a szülőt halála idején történő nyugdíjazása esetén nyugdíj címén megillette volna. . (5) Ha a III..fejezet értelmében ellátásra igényt tartó elvált nő(k) is van(nak), (3) és (4) bekezdésekben meghatározott esetekben a teljesen árvák nevelési járadéka