Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1009 - Szabályrendelet a Budapest székesfö'város szolgálatában levő munkások s egyéb bérfizetéses alkalmazottak öregség és rokkantság, valamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásáról.

1930. május 28-iki közgyűlés. 1009. szám. 405 rendelkezéseket' a jelen szabályrendelet hatálya alá tartozó szolgálat beszámítását illetően az ilyen intézmény nyugdíjszabályzata megállapított. (11) A Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek és Budapest Székesfőváros Gázműveinek a világháborúban (1914—1918) résztvett, egyébként ellátásra jogosult alkalmazottját az úgynevezett hadiév kedvezménye illeti meg, 1. ha olyan alkalmazásból vonult be hadiszolgálatra, amely alkalmazásban eltöltött szolgálati időt a szabályrendelet értelmében az ellátás megállapításánál be kell számítani, 2. ha hadiszolgálatának szabályszerű megszűnése után mulasztás nélkül szolgálattételre jelentkezett és 3. ha a szabályrendelet alapján beszámítható szolgálati ideje a 9 évet és 6 hónapot meghaladja. (1 l/a) Az ilyen kedvezményre jogosult alkalmazott szolgálati idejéhez a jogosultnak, illetőleg özvegyének vagy árváinak a kérelmére ahhoz a szolgálati időhöz, amelyet az ellátás megállapításánál alapul kell venni, egy hadiévet kell számítani, ha : 1. az alkalmazott a világháború folyamán legalább három hónapon át teljesített tényleges katonai szolgálatot, vagy 2. tekintet nélkül a teljesített hadiszolgálat tartamára, a) harcban vett részt, vagy q) az ellenség előtt megsebesült, vagy c) hadi viszontagságok következtében — ideértve a járványos betegség esetét is — hadiszolgálatra képtelenné vált. (11/b) Ha az alkalmazott a világháború ideje alatt több naptári évben teljesített hadiszolgálatot, mindegyik ilyen naptári év után egy-egy hadiévet kell az ellátás megállapításánál a beszámítható szolgálati időhöz számítani akkor, ha a naptári évek mindegyikében 1. legalább három hónapon át teljesített tényleges katonai szolgálatot, vagy 2. tekintet nélkül a teljesített hadiszolgálat tartamára, a) harcban vett részt, vagy b) az ellenség előtt megsebesült, vagy c) hadiviszontagságok következtében — ideértve a járványos betegség esetét is — a hadiszolgálatra képtelenné vált. (11/c) A hadiszolgálatot a székesfőváros közigazgatási alkalmazottaira előírt módon kell igazolni. (11/d) Ha az alkalmazott hadifogságba esett, az 1922. év végéig hadifogságban töltött évei közül mindazokat, amelyekben legalább 3 hónapot hadifogságban töltött, szintén hadiéveknek kell számítani, ha egyébként a hadifogságba való jutás és a hadifogságban tanúsított magatartás igazolást nyert. (12) A (6), (11), (I l/a), (11/b) és (11/d) bekezdésekben meghatározott kedvezményekről az alkalmazott lemondhat. 7- §• A szolgálati idő megszakítása. (l)Az ellátás megállapításánál a 6. §. értelmében alapul vehető szolgálati időnek megszakítás nélkül eltöltöttnek kell lennie. (2) Nem lehet a szolgálati idő megszakításának tekinteni azt az időt, 1. amelyet az alkalmazott szabályszerűen engedélyezett szabadságon, vagy 2. a) mozgósítás következtében hadiszolgálatban, b) hadifogságban, c) elrendelt tényleges katonai szolgálatban vagy fegyvergyakorlaton, továbbá amelyet 3. fegyelmi eljárásból kifolyóan felfüggesztés alatt tölt; 4. amely alatt az alkalmazott betegsége vagy szülése által okozott keresőképtelensége alapján táppénzben, illetőleg terhességi és gyermekágyi segélyben, továbbá kórházi vagy gyógyintézeti kezelésben, vagy gyógyítóeljárásban részesül, szolgálatot nem teljesít és fizetést sem kap. (3) A (2) bekezdésben az 1. és 2. pontokban megjelölt időt a szolgálati időbe be kell számítani. — Ha azonban a szabályszerűen engedélyezett szabadság, vagy az elrendelt tényleges katonai szolgálat — a háború esetét kivéve — egy évnél tovább tart, az egy évet meghaladó időt a szolgálati időbe az ellátás megállapításánál beszámítani nem lehet. — A felfüggesztett állapotban eltöltött idő a szolgálati időbe csak akkor szánítható be, ha az alkalmazott a felfüggesztés tartama alatt illetményeinek teljes élvezetében volt, vagy ha a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetményeket részére utólag kiutalványozták és az alkalmazott a felfüggesztés idejére eső nyugdíjjárulékot befizette. — A (2) bekezdés 4. pontjában meghatározott időből egy naptári évben legfeljebb egy hónapot lehet a szolgálati időbe beszámítani, de csak akkor, ha az alkalmazott az átlagos elégséges járulékot (47. §.) a szolgálatnak újból való megkezdése után közvetlenül élvezett fizetése (5. §.) alapján az egész beszámítás alá eső időre befizette. 102