Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1008 - Szabályrendelet a Budapest székesfőváros egyes önálló vagyonkezelésű intézményeinél alkalmazott tisztviselők, havidíjasok és altisztek öregség és rokkantság, v alamint hozzátartozóiknak özvegység és árvaság esetére való ellátásról

1930. május 28-iki közgyűlés. 1008. szám. 397 (6) Az árvák ellátása esetén azok törvényes származását, illetőleg törvényesíteset es életkorát anyakönyvi kivonattal kell igazolni, be kell mutatni az apa halotti anyakönyvi kivonatát is. A törvényes vagy törvényesített árvákkal a nevelési járadékot illetően egy tekintet alá eső gyermekekre [23. §. (2)] vonatkozóan anyakönyvi kivonattal, illetve bírói ítélettel, vagy helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni mindazoknak a feltételeknek a meglétét, amelyekhez a 23. §. a nevelési járadékra való jogosultságot köti. Ha nem az anya a gyám, a gyámi minőséget igazoló okiratot is csatolni kell. 42. §. A hivatalos adatok közlése. (1) Az ellátás alapjául szolgáló adatokat az érdekelttel közölni kell, akinek jogában áll azokra nézve észrevételeit 15 nap alatt előterjeszteni, egyszersmind köteles születési bizonyítványát bemutatni, valamint a netalán hiányzó, hivatalosan fel nem jegyzett adatokat okmányokkal igazolva pótolni, mert ellenkező esetben az ellátás csupán a hivatalból összeállított adatok alapján állapítható meg. (2) A szolgálati adatokat tartalmazó kimutatást akkor is közölni kell az alkalmazottal, ha az eljárás megindítását ő maga kérte. 43. §. A változások bejelentése. (1) Az ellátást élvezők (nyugdíjas, özvegy, elvált nő, árvák, ül. gyámjuk stb.) kötelesek minden esetet, változást, körülményt (pl. az árva halála), amely a szabályrendelet értelmében akár a jogosultságot illetően, akár egyéb vonatkozásokban az ellátásra kihatással van, az eset stb. bekövetkezése után az ellátás legközelebbi esedékessége előtt, de legkésőbb az eset stb. bekövetkezésétől számított 8 napon belül az intézmény vezetőségének írásban bejelenteni és a bejelentésben foglaltakat igazolni. Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy az ellátást folyósító intézményt helytelen adatok bejelentésével félrevezeti, ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, az okozott kárt megtéríteni tartozik. (2) Az intézmény vezetősége az ellátásban részesülöket ennek a rendelkezésnek a pontos betartására az ellátás folyósításáról szóló értesítésben — a szabályrendelet vonatkozó szakaszainak közlése mellett — nyomatékosan külön is felhívni köteles. 44. §. Az ellátásra vonatkozó ügyekben határozó szerv. A szabályrendeleten alapuló ellátásokat illetően minden ügyben az intézmény igazgatóságának előterjesztésére a tanács felebbezés kizárásával végérvényesen határoz. 45. §. Az ellátás esedékessége. (1) A nyugdíj a nyugdíjazásra vonatkozó tanácsi határozatnak keltét követő hó 1. napjától előzetes havi, a lakáspénz a határozat keltét követő első lakbérnegyed 1. napjától előzetes negyedévi, az özvegyi és a nevelési járadék az alkalmazott vagy nyugdíjas halálának napját követő negyedik naptári hónap első napjától előzetes havi, az özvegyi járadékot kiegészítő lakáspénz pedig az alkalmazott vagy nyugdíjas halálának napját követő harmadik hónap után az első lakbérnegyed 1. napjától előzetes negyedévi részletekben válik esedékessé. — Az alkalmazott vagy nyugdíjas anya után a félárvák részére a nevelési járadék az anya halálát követő hónap első napjától esedékes. (2) Ha az özvegyi járadéknak az abban részesülőkre (özvegy, elvált nők) eső hányada, úgyszintén ha a nevelési járadék a szabályrendeletben megállapított okokból akár egészben, akár megosztásban változik, a változott ellátásokat az ok beálltát követő első esedékességi időponttól kezdődő hatállyal kell kiutalni, illetve számításba venni. (3) Az utószülött után a nevelési járadék — az (1) bekezdésben megállapított korlátozással — annak a hónapnak az 1. napjától esedékes, amelyben az utószülött született. (4) A végkielégítést, a temetési segélyt egyösszegben kell kiutalványozni. 100