Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros területén teherszekerekkel való közlekedés tárgyában

368 1930. május 28-iki közgyűlés. gTS^szánr. A rakodás módja. 9. §. A rakomány a szekéren úgy helyezendő el és lánccal vagy kötéllel úgy erősítendő meg, hogy az rázkódás vagy zökkenés folytán le ne essék. A rakodásnak olyképpen kell történni, hogy a szekér a feldőlés veszélyének kitéve ne legyen. Általában a rakomány szélessége 3 métert, a magassága pedig a földtől számítva 4 és y

2 métert meg nem haladhat. Kivételt képeznek a tükörüveg szállításánál használt 3 méternél szélesebb ládák, amelyek a szekérre keresztirányban is felrakhatok. Az ilyen rakomány szállításánál köteles a szállító a kocsison kívül legalább két kísérő alkalmazásáról, a ládák fokozottabb megerősítéséről és a sötétség beálltával a szekérnek kellő mértékben leendő megvilágításáról gondoskodni. Olyan anyagokat, melyekből a szállítással járó rázkódás következtében por száll ki, vagy amelyek tisztátlanságot okozó anyagrészeket bocsátanak ki magukból, szállítás közben ponyvával kell letakarni. Ha levágott marhát, eladásra szánt bárminemű hús- és egyéb állatrészeket nyitott szekéren szállítanak, az egész szekeret tiszta takaróval kell letakarni. Szódavizet szállító szekereken az üvegeket a felmelegedéstől való megóvás végett le kell fedni. Tűzveszélyes és robbanóanyagok szállítási módja tekintetében a mindenkor hatályban levő idevonatkozó törvények és kormányrendeletek a mérvadók. Bűzös anyagokat (árnyékszék, pöcegödörürülék és csatornaszenny) csak éjjeli 11 órától reggel 5 óráig szabad szállítani, kizárólag fedett szekéren hordóban, vagy külön tartályban. Bűzös anyagot szállító szekeret feltűnő helyen alkalmazott sárga üvegű lámpával kell megvilágítani. A szekereket úgy kell megrakni és felszerelni, hogy a szállítással járó rázkódás következtében a rakomány tartalmából egyes anyagrészek le ne hullhassanak. . 10. §. Két szekeret egymáshoz akasztani általában nem szabad. Ezen tilalom alól kivételt képeznek a vasútra vagy hajóra szállított vetőgépek, gereblyék, valamint az új vagy megrongált és a fuvarozó telepére vagy javítóműhelyekbe szállított szekerek stb., amelyek hozzáakasztással szállíthatók. Ezenkívül kivételeket egyes indokolt esetekben a rendőrség engedélyezhet. Pótszekérrel közlekedni, csak akkor szabad, ha úgy a vontató, mint a pótszekér üres. Ilyen esetben a pótszekeret két erős lánccal kell a vontatószekérhez kapcsolni. A láncok mindkét oldalon a pótszekér hámfatartójához és a vontatószekér hátsó karikájához kapcsolandók. A pótszekér rúdjának végét a vontatószekér két oldalkarikájához kötéllel úgy kell odakötni, hogy kanyarodásnál a rúd vége a székéi szélességéből ki ne fordulhasson. Pótszekérrel közlekedni csupán reggel 8 óráig és este 6 óra után szabad és pedig kizárólag az alábbi útvonalakon: Dráva-utca, Váci-út, Ferdinánd-tér, Lehel-utca, Bulcsú-utca, Szabolcs-utca, Aréna-út, Damjanich-utca, Rottenbillerutca, Fiumei-út (Baross-téren át), Orczy-út, Gr. Haller-utca és Soroksári-úton a MÁV. teherpályaudvar kapujáig és ezeken az útvonalakon kívül eső városrészeken. A pótszekéren külön kísérőt kell alkalmazni. A kerekek fékezése. 11. §• Ha az út annyira lejtős, hogy a kocsi önsúlyánál fogva azon előre haladhatna, a dörzsfékezőt alkalmazni kell. A fékezőt nem szabad annyira szorítani, hogy ezáltal a kerék forgása teljesen megakadályoztassák. Hajtás. 12. §. A székesfőváros területén teherkocsit, szekeret csak az hajthat és a teherkocsitulajdonosok kocsis gyanánt csak oly egyént alkalmazhatnak, akinek az 1884. evi XVII. t.-c, illetve az ennek részben helyébe lépő 1922. évi XII t -c -be foglalt ipartorvény által előírt munkakönyvön kívül a budapesti m. kir államrendőrség főkapitánysága által kiállított hajtási jogosítványa is van