Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

7. 1930. május 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 931

354 1930. május 28-iki közgyűlés. 930—931. szám. 7. A bérbeadott területet bérlő a fent megállapított célon kívül egyéb célokra nem használhatja és bérletbe vagy használatra senki másnak át nem adhatja. Utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy az eddigi, valamint a most megállapított, nemkülönben a tanács részéről még felvehető új, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket foglalja írásbeli szerződésbe, megjegyezvén, hogy a bérbeadás csakis a szerződésnek a felek részéről történő szabályszerű aláírása után válik a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a közgyűlés a tanácsot a bemutatott tárgyalási iratoknak a visszaadása mellett további megfelelő eljárás végett értesíti. !931. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 36.778/1930—111. számú előterjesztése a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úr leiratára létesítendő Rákkutató és Gyógyítóintézet elhelyezésére a IX. ker., Hétvezér-utcában fekvő székesfővárosi terület átengedése ügyében. A közgyűlés a kisajátítási és a pénzügyi bizottságoknak és a tanácsnak egybehangzó javaslatához hozzájárulva elhatározza, hogy a IX. ker., Hétvezérutcában fekvő és a tanácsi III. ügyosztály térképtárában őrzött 50—

XXV. 13/b tt. számú rendezési térrajz szerint 130830 négyszögöl terjedelműnek kialakítandó s 9634/3/a/l—2/3—2. tervezett hrszámmal megjelölt székesfővárosi telket a m. kir. államkincstárnak Rákkutató- és Gyógyítóintézet, valamint Pasteur-kórház, illetve intézet céljára használatra átengedi. A szokásos általános feltételeken kívül kiköti még a közgyűlés a következőket: 1. Az átengedett telket a m. kir. kincstár kizárólag a létesítendő Rákkutató- és Gyógyítóintézet, valamint Pasteur-kórház, illetve intézet céljaira használhatja s így ezen a területen létesítendő felépítményekben az intézet vezetőinek lakásán kívül az alkalmazottak részére csakis annyi lakás létesíthető, ahány állandó alkalmazottnak az intézettói megkívánt működés kifejtése érdekében az intézetben való bentlakása feltétlenül szükséges. 2. Az intézetek céljaira átengedett területen jelenleg fennálló és a Népjóléti Minisztérium részéről szükséglakás céljaira használt, volt Zita-kórházi székesfővárosi barakkok lakóinak kihelyezéséről a m. kir. Kincstár tartozik gondoskodni s a barakkok lebontásából és áthelyezéséből kifolyólag a székesfővárost semminemű költség nem terhelheti. 3. A Rákkutató- és Gyógyítóintézet felépítése az 1930. évi augusztus hó l-ig megkezdendő s 1932. évi július hó 31-ig befejezendő, illetve ezen utóbbi időpontra az intézet rendelkezésének átadandó, az ide helyezendő Pasteur-kórház, illetve intézet pedig legkésőbb az 1935. évi augusztus hó 1-én adandó át rendeltetésének. 4. Az átengedett területen csakis az ezen intézetek céljait szolgáló felépítmények emelhetők és csakis az előzetesen kieszközlendő helyhatósági építési engedély alapján. 5. Ha a m. kir. Kincstár a tervezett intézetek építését a 3. pontban megállapított határidőn belül meg nem kezdené, illetve be nem fejezné és az intézeteket rendeltetésüknek át nem adná, vagy a székesfőváros előzetes beleegyezése nélkül az átengedett telek és az azon emelt épületek felett akár egészben, akár részben a most megállapított használattól eltérőleg rendelkeznék, úgyszintén, ha megszűnnék ezt a telket az 1. pontban megállapított célra rendszeresen használni és ezeknek az intézeteknek a működése egy évet meghaladó időn át szünetelne, vagy ha a m. kir. Kincstár a használati jogát másra átruházná, vagy használati jogát megterhelné, vagy ha a m. kir. Kincstár, illetve a felügyelete alá tartozó ezen intézetek vezetősége ezt a telket, illetve a rajta levő felépítményeket jelzálogkölcsönnel telekkönyvileg megterhelné, vagy ha az intézmények az alkotmányos és felelős m. kir. kormány rendelkezése és kezelése alól bármi oknál fogva egészben vagy részben elvonatnának: ezen esetek bármelyikében a m. kir. Kincstár területhasználati joga részben vagy egészben megszűnik és a használatra átengedett telek a rajta álló felépítményekkel és minden egyéb tartozékaival együtt a székesfőváros korlátlan tulajdonjogi birtokába és használatába azonnal visszaszáll anélkül, hogy a m. kir. Kincstár a telken eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármiféle címen megtérítést, vagy kártérítést igényelhetne s a székesfőváros tanácsa a m. kir. Kincstárnak ezen telek használatára vonatkozó jogát a területhasználati szerződés alapján a m. kir. Kincstár külön engedélye nélkül telekkönyvileg töröltetheti. 6. A most átengedett területnek használatára vonatkozólag megkötendő szerződés aláírásának napjától kezdve a most átengedett telek és a rajta emelendő építmények után járó mindennemű kiadás, — beleértve mindazon közterheket is, melyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnék, vagyis az adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, burkolási és csatornázási járulékokat, vízdíjat stb. — szóval az ingatlan után a jelenlegi, vagy a jövőben alkotandó törvények és szabályok alapján fizetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a használat tartama alatt mindenkor a m. kir. Kincstár tartozik viselni és fizetni úgy, hogy a székesfővárost ezen terület után a használat tartama alatt semmiféle kiadás sohasem terhelhesse. 7. A kötendő szerződéssel járó bélyegilletékek és esetleges egyéb költségeket — beleértve a m. kir. Kincstár részéről teljesítendő fizetések nyugtabélyegét is — a m. kir. Kincstár tartozik viselni.