Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

4. 1930. március 1. ünnepi közgyűlés jegyzőkönyve - 441

180 1930. március 1-i ünnepi közgyűlés. 440—441. szám. még, hogy a gyűlölet romboló betegségének szövevényei fojtogatták a magyart. Gyűlölte az egyik társadalmi osztály a másikat, gyűlölték egymást a vallásfelekezetek, gyűlölte a.falu a várost, gyűlölte a vidék Budapestet, gyűlölte az iparos a mezőgazdát, gyűlölte a szabad pályán élő a tisztviselőt és megbomlottak még a családi élet kötelékei is és a kultúráiét alapfeltételei : a személyi és vagyonbiztonság. A belső életnek a szerencsétlen megmételyezettsége és Európa törvényszékének halálos ítélete alatt indult el Horthy Miklós tíz évvel ezelőtt, mikor kormányzóvá választották. Elődei, a régi magyar kormányzók, egészen más körülmények között vették át a hatalmat. Hunyadi János a magyar várak ura, győzedelmes hadjáratokba nevelt sereggel, amelynek ellátását gazdag bányák jövedelme biztosította. Mellette állott Európának keresztény közvéleménye, mert a magyar kormányzóban az egész keresztény világ a maga harcosát látta. Utána Szilágyi Mihály kevésbé jelentős kormányzóságát Hunyadi János öröksége biztosította. A harmadik kormányzó Kossuth Lajos, a felszabadított jobbágyság hatalmas társadalmi erejével és a függetlenségi elv évszázados jelszavával olyan hatalom felett rendelkezett, hogy bár a nyers erővel szemben a csataréren vesztenie kellett, erkölcsileg győztes hőse maradt a magyarnak, sőt csodás nagysággá lett a külföld nemzetei előtt is. Amikor Horthy Miklós kormányzó lett, nem rendelkezett Hunyadi János hódító seregével és gazdag bányáival. Nem állt mellette Kossuth öntudatába erős nemzete. De ha szerencsés az az uralkodó, aki hatalmas elődeinek fényes trónjára léphet, még szerencsésebb az a nép, mely végzetes válságok örvényéban megtalálja a mentőkart, mely megszabadítja a halálos pusztulásból. T. Közgyűlés! Alig van a történelemben példa arra, hogy valaki hosszú politikai küzdelmek nélkül, soha hatalomra nem törekedve, csupán a gondviselés kezétől kiemelve jusson az államvezetés legfelsőbb helyére és ott szívének meleg hazaszeretetével, nemzeti lelkesedésének meggyőző erejével, államférfiúi bölcsességének megértő higgadtságával a legnehezebb válságok között is tudott férfi, bölcs, vitéz és önzetlen lenni. IV. Béla király emléke támadt fel előttünk, aki a tatárjárás országpusztító vihara után újjáteremtette ezt az országot. Mert az általános elcsüggedés között is hitt a magyar nemzet jövőjében és az államfő erős hite a nemzet jövőjének legszilárdabb biztosítéka lett. T. Közgyűlés! Budapest fokozott mértékben élte át a magyar nemzet lelki és testi szenvedéseit: a lázas válságokat, a megszégyenülést és kirablást. Ha visszaemlékezünk arra a tíz évre, amelynek most határkövénél állunk, hálaadással kell visszagondolnunk arra az útra, mely a borzalmas mélységekből idáig elvezet. Ennek a tízesztendős magyar útnak a vezére Horthy Miklós volt. Budapest székesfőváros hálás hódolottal vesz részt azon a lelkes nemzeti ünnepen, amely tízéves hazafiúi munkájáért köszönetet mond neki. De, mélyen t. közgyűlés, meghatott köszönetet kell mondanunk annak az áldottlelkű Nagyasszonynak is, akit a gondviselés jótékony nemtőként állított Magyarország kormányzója mellé. Az ő meleg szívének szeretete sok ezer és ezer szegényembernek a könnyét törölte le és sokezer sápadtarcú gyermekarcra varázsolt boldog örömet ezekben a nehéz időkben. Az ő szavára nyitotta meg erszényét nem egy elzárkózott vagyon és ő indította segítő tevékenységre a csüggedő társadalmat. T. Közgyűlés! Budapest ünnepel. Magyarország fővárosa a nemzeti élet központja, ezen az ünnepen odafordul a budai vár felé és egymilliós élet hatalmas szavát emeli fel Magyarország kormányzójához, hogy elmondja neki : A régi válságokban széttördelt magyar lélek ezen a napon összeforrt. Kormányzója iránt érzett hálája és szeretete forrasztotta össze. A lelkek széthullása tépte szét az országot, a lelkek egyesülése hozza meg a nemzet testének egységét is. Összeforrt lelkében a nemzet és legközelebbi ünnepe, a Nagy magyar ünnep, a magyar nemzet egész testének, Szent István ősi birodalmának egybeforradása lesz. Adja Isten, úgy legyen! A közgyűlés az elnök ünnepi beszédét nagy figyelemmel hallgatja, a felszólalást gyakori helyesléssel fogadja és a Kormányzó úr Őfőméltósága nevének említésekor több alkalommal általános éljenzésbe tör ki és nagy lelkesedéssel ünnepli a kormányzót. !441. Az elnök bejelenti, hogy a polgármester kíván szólni. Dr. Sipőcz Jenő polgármester szólásra emelkedik és a közgyűlés tagjainak gyakori helyeslése és a Kormányzó úr Őfőméltósága sűrű éltetése közben a tanács javaslatát a következőkben terjeszti elő : Mélyen t. ünnepi Közgyűlés! Ennek a mai lélekemelő ünnepnek akkor lesz igazán mely és messze a magyar jövendőben kiható jelentősége, hogy ha ennek a szenvedésekben, küzdelmekben, de eredményekben is gazdag korszaknak az igazságait megkeressük és történelmi intő tanulságait méiyen magyar szívünkbe és magyar lelkünkbe zárjuk.