Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1930

3.2 1930. február 21. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 378 - A budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár Részvénytársaság alapszabályai

1930. február 21-iki közgyűlés. 378. szám. 141 III. cím. Leszámítolási üzlet. 54. §. Váltók és egyéb rendeletre vagy bemutatóra szóló értékpapírok leszámítolása és visszleszámítolása. A takarékpénztár leszámítol és visszleszámítol: 1. rendszerint oly váltókat, melyeknek lejárati ideje hát hónapnál továbbra nem terjed s legalább két hitelképes cég vagy személy aláírásával vannak ellátva ; 2. kivételesen hitelképes cégek vagy személyek által benyújtott intézvényezett saját váltókat is, nemkülönben hitelképes cégek vagy személyeknek hat hónapnál hosszabb, az első pontban körülírt minőségű váltóit is, valamint elfogadványokat; 3. közraktárak által kiállított zálogjegyeket (warantokat); 4. utalványokat, csekkeket és pénztárjegyeket, továbbá sorsolt értékpapírokat, szelvényeket, amelyeket az igazgatóság e célra alkalmasnak talál; 5. az állam, Budapest székesfőváros és egyéb közhatóságok tartozásait. A hitelkereteket az igazgatóság állapítja meg. IV. cím. Kölcsönök. 55. §. Készpénzkölcsönök általában. A takarékpénztár készpénzkölcsönt ad : 1. iparosok és vállalkozók részére az állam vagy Budapest székesfővárossal, vagy más közhatóságokkal szemben elvállalt munkáik vagy szállításaik alapján járó követelésekre ; 2. jelzálogilag vagy másként biztosított követelésekre kötelezvény alapján. A takarékpénztár jogosult zálogjogilag biztosított és alapszabályoknak megfelelő adóssági okiratokat engedmény útján átvenni. A kölcsönnyújtás feltételeit, valamint a biztosítékokat az igazgatóság állapítja meg. 56. §. Jelzálogkölcsönök általában. A takarékpénztár jelzálogos kölcsönöket ad lakóházakra és telkekre, valamint mezőgazdasági ingatlanokra: 1. készpénzben, 2. kamatozó és kisorsolás alá eső záloglevelekben 57. §. Jelzálogkölcsönök biztosítékai. A takarékpénztár jelzálogkölcsönt csak abban az esetben engedélyez, ha azt a zálogul felajánlott ingatlan teljesen biztosítja. A biztosítás akkor tekinthető teljesnek: 1. ha a felajánlott ingatlan értéke az alapszabályokban meghatározott becslés szerint a kölcsön engedélyezése idején a kölcsönösszegnek s az esetleges előző telekkönyvi tehertételeknek, a dologi terheknek (adó, közterhek stb.) legalább kétszeresét, erdők- és szőlőknek pedig legalább háromszorosát teszi ki; 2. épületeknél, ha azokat tűzkár ellen az igazgatóság által meghatározott összeg erejéig az általa elfogadott biztosítótársaságnál a kölcsönkérő fél saját költségére a kölcsön tartamára biztosítja; 3. ha a jelzálogul felajánlott mezőgazdasági ingatlanok termését és a szőlőket a kölcsön egyévi törlesztési részlete és kamatainak (annuitás) legalább kétszerese erejéig a kölcsöntkérő az előző bekezdésben meghatározott feltételek alatt tűzkár ellen is biztosította; 4. ha az előző két bekezdésben említett tűzkárbiztositó kötvényt a takarékpénztár, mint jelzálogos hitelező javára állították ki s azt a takarékpénztárnál letétbe helyezték. Nem lehet jelzálogkölcsönt engedélyezni színházakra, bányákra, beleértve a kőbányákat is, ásványvízforrásokra, iparűzésre rendelt olyan épületekre, amelyek lakás céljára át nem alakíthatók és általában olyan ingatlanokra, amelyekre törvény szerint bírói végrehajtás nem foganatosítható. 36