Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929
17. 1929. december 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1250 - 1251 - 1252
1929. december 5-iki rendkívüli közgyűlés. 1252. szám . és intézkedési jogát ebben az ügyben átruházta Budapest polgármesterére. A továbbiak iránt tehát nála kell érdeklődni. Büchler József ekkor jelentkezett Budapest polgármesterénél, aki kijelentette, hogy ezideig a főpolgármesteri hivatalból nem kapott értesítést, érdeklődjék húsz perc múlva. Fél óra múlva Büchler József újabb jelentkezésére, Budapest polgármestere közölte vele, hogy időközben megkapta a főpolgármester megbízatását és ennek alapján mint a közgyűlés helyettes elnöke, intézkedett a rendkívüli közgyűlésnek 1929. évi november hó 29. péntek délután 4 órára való összehívása iránt. Budapest polgármestere ezzel egyidejűleg intézkedett aziránt, hogy a rendkívüli közgyűlésre szóló meghívók kinyomassanak és hogy a központi városháza kppujában levő hirdetményi táblán a rendkívüli közgyűlés határnapja és órája közzététessék. Ez a közhírrététel tényleg a nagy nyilvánosság előtt megtörtént. Egy óra múlva a hirdetményt levették a tábláról és köztudomásúvá vált, hogy a főpolgármester a polgármesternek az összehívókkal közölt, közzétett és kihirdetett intézkedését visszavonta és a rendkívüli közgyűlés összehívását megtagadta. Budapest főpolgármestere ezt az intézkedést Peyer Károly biz. taggal a következő levéllel tudatta: »Igen t. Biz. Tag Ur! Folyó hó 22. napján Biz. Tag Ur és 39 tagtársa írásban az ügyrend 1. §-a alapján rendkívüli közgyűlés összehívását kérte tőlem a következő napirenddel : Felirat az országgyűléshez a fővárosi törvényjavaslatban foglalt rendelkezések tárgyában. Személyesen óhajtottam ez ügyben elfoglalt álláspontomat a Biz. Tag Úrral közölni, ebben azonban betegségem megakadályozott és így ezúton hozom szíves tudomására, hogy a rendkívüli közgyűlés egybehívását indokolatlannak tartom-, mert az október hó 23-iki rendkívüli közgyűlés tárgya ugyancsak a fővárosi törvényjavaslat volt, melyre nézve észrevételét a közgyűlés megtette, kívánságait kifejezésre juttatta, erre vonatkozó határozata egyhangú volt. • Az összehívni kívánt közgyűlés, vagy azonos tárgyú lenne azzal, amivel az október hó 23-iki foglalkozott, vagy pedig annak a határozatnak a megváltoztatására irányulna. Ez első esetben az ügyrend 1. §-a alapján nem teljesíthetem a kpánságot, mint véleményem szerint teljesen feleslegeset, a második esetben pedig az ügyrend 6. §-ának 3. bekezdése nem engedi meg számomra a rendkívüli közgyűlés összehívását, mert az idézett közgyűlési határozatnak a megváltoztatására irányzott indítványok csak három hó lefolyása után vétethetnek tárgyalás alá. Fogadja az igen t. Biz. Tag Ur őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1929. évi november hó 25. Dr. Ripka Ferenc.^ A felszólaló törvényhatósági bizottsági tag a tényállás ismertetése után a panaszirat indokolását a következőkben adja elő : Az a megdönthetetlen tény, mellyel Budapest polgármestere a rendkívüli közgyűlés összehívását általa meghatározott időre, 1929. évi november hó 29-én délután 4 órájára rendelte el, az összehívókkal közölte és közhírré tette, minden érvnél súlyosabb és hatásosabb bizonyíték a rendkívüli közgyűlés kérésének vitathatatlan jogossága mellett. Budapest polgármestere az Ügyrend 5. §-a alapján törvényes hatáskörében kötelességéhez híven járt el akkor, mikor a szabályszerű kérelemre megfelelően intézkedett és a közgyűlés összehívását elrendelte és kihirdette. Ami ezután történt: a törvényes intézkedésnek visszavonása és az összehívni rendelt rendkívüli közgyűlés megtartásának a megakadályozása, eltávolodás a jog területéről és átlépés a hatalom biro-