Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929

17. 1929. december 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1250 - 1251 - 1252

1929. december 5-iki rendkívüli közgyűlés. 1252. szám. 369 Tárgyalták Peyer Károly törvényhatósági bizottsági tag és törvényhatósági bizottsági tagtársainak következő indítványát: »Panasz a magyar kir. közigazgatási bírósághoz Budapest székesfőváros főpolgármesterének azon intézkedése ellen, amellyel 40 bizottsági tagnak a rendkívüli közgyűlést összehívó kérését megtagadta. A rendkívüli közgyűlést egybehívó törvényhatósági bizottsági tagok nevében dr. Bródy Ernő törvényhatósági bizottsági tag a következő javaslatot terjeszti elő : *Nagyméltóságú Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság! Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1929. évi december hó 5-én tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározza, hogy a Nagyméltóságú Magyar Királyi Közigazgatási Bírósághoz panasszal fordul Budapest székesfőváros főpolgármesterének két intézkedése ellen és pedig 1. az ellen az intézkedése ellen, amellyel az ő akadályoztatása folytán helyettesítésére felkért Budapest polgármesterének azt az intézkedését, hogy az 1929. évi november hó 22-én kért rendkívüli közgyűlés összehívását 1929. november hó 29-én délután 4 órájára elrendelte és kihirdette, egy órával utóbb visszavonta. 2. Budapest székesfőváros főpolgármesterének az ellen az intézkedése ellen, mellyel 40 fővárosi biz. tagnak szabályszerűen előterjesztett kérelmére rendkívüli közgyűlés összehívását megtagadta és ezzel a törvényhatóságot felirati jogának gyakorlásában megakadályozta. Kérjük a Nagyméltóságú Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot, mondja ki, hogy Budapest székesfőváros főpolgármesterének fent körülírt két intézkedése beleütközik az 1872: XXXVI. t.-c. 58. §-ának n) és p) pontjába, amely a felirati jog gyakorlásáról intézkedik, továbbá Budapest székesfőváros törvényhatósági közgyűlése ügyrendjének 1. és 5. szakaszába. E két intézkedéssel tehát az 1907. évi LX. t.-c. 1. §-a szerint a törvényhatóság törvényes hatáskörét, továbbá a törvényes szabályt megsértette, valamint hatósági jogot törvényellenesen gyakorolt. Kérjük ennélfogva a Nagyméltóságú Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot, hogy a többszörösen sérelmes intézkedéseket megsemmisíteni méltóztassék. Kérjük egyben az 1907': LX. t.-c. 18. §-a alapján jelen panaszunk soronkívüli elintézését. A tényállás a következő: 1929. évi november hó 22-én 40 fővárosi biz. tag Budapest főpolgármesteréhez a következő beadvánnyal fordult: »Budapest, 1929. november 22. Méltóságos dr. Ripka Ferenc főpolgármester úrnak Budapesten. Méltóságos Főpolgármester Ur! Alulírottak az Ügyrend 1. §-ának 2. bekezdése alapján tisztelettel kérjük Méltóságodat, mint a budapesti törvényhatóság közgyűlésének elnökét, méltóztassék rendkívüli' közgyűlést összehivatni a következő napirenddel: Felirat az országgyűléshez a fővárosi törvényjavaslatban foglalt rendelkezések tárgyában. Kiváló tisztelettel: (Aláírások.)* A beadvány aláírói közül Büchler József .biz. tag november hó 23-án megkérdezte a főpolgármesteri hivatalt, hogy mikorra hívták össze a rendkívüli közgyűlést? A hivatalból azt válaszolták, hogy a főpolgármester betegsége miatt nem intézkedett. Az intézkedés november 25-én fog bekövetkezni. November 25-én délelőtt Büchler József Bródy Ernő biz. tag társaságában telefonon felhívta a főpolgármesteri hivatalt, honnan dr. Günther Tivadar tanácsjegyző azt válaszolta, hogy miután a főpolgármester betegsége miatt nem tud intézkedni, hatáskörét 93