Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929

3. 1929. február 1. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 126 - 127 - 128

44 1929. február 1-i rendkívüli közgyűlés. 126— 128. szánv Nagy Vince dr. Nessi Gyula Padányi Andor Pakányi Ferenc Pakots József Pap József dr. Paulheim Ferenc Payr Vilmos Pászthy János Pászty Károly Peidl Qyula Perczel Béla Petrovácz Gyula Peyer Károly Piazza Győző Pillis Károly Platthy György dr. Polónyi Dezső dr. Pompéry Elemér Popelka Béla Ravasz Árpád Rácz Vilmos dr. Rásó Lajos dr. Reisz Móric törvényhatósági bizottsági tagok. !126. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester-elnök a rendkívüli közgyűlést délután Vi5 órakor megnyitván, a megjelent tagokat üdvözli és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Bechtler Péter, Bednárz Róbert, Bibithi Horváth János, Farkas István, Gaár Vilmos, Girardi Tibor, Glück Frigyes, Mettelka Frigyes, Pakots József és Wilheim Adolf törvényhatósági bizottsági tagokat, a tanács részéről pedig Lamotte Károly tanácsnok-főjegyzőt. !127. Az elnök bejelenti, hogy a mai ülésből való távolmaradásukat kimentették dr. Buzáth János alpolgármester, továbbá dr. Halász Pál, Korb Flóris, dr. Orova Zsigmond és dr. Szakái Antal bizottsági tagok. Tudomásul szolgál. !128. Az elnök bejelenti, hogy a mai rendkívüli közgyűlést dr. Polónyi Dezső bizottsági tagnak és 40 bizottsági tagtársának nála előterjesztett kérelmére hívta össze. Azután az elnök így folytatja: »T. Közgyűlés! Az egybehívó urak megokolják majd, hogy,minek tartották szükségesnek a közgyűlés összehívását. Kötelességem szerint teljesítettem kívánságukat, de kötelességemnek érzem azt is, hogy ennek a közgyűlésnek a megnyitása alkalmával néhány szót mondjak. Magyarország szerencsétlensége Középeurópa erőviszonyainak hirtelen megváltozásából keletkezett, az erőviszonyoknak ezt a változását a világ közvéleményének egyoldalú kialakulása idézte elő. És ez a közvélemény akkor is nem annyira ellenszenvvel, mint inkább tájékozatlanságával tette tönkre Magyarországot. A világ közvéleményét kell tehát arra bírni, hogy a béke biztosítékát Magyarország megerősödésében lássa. Ebben a küzdelemben pedig igen nagy szerep jutott az erkölcsi tényezőknek. Ha most Budapest felemeli a szavát, ennek most igen fontos erkölcsi jelentősége van. Középeurópa egyik legnagyobb városa, az ezeréves történelmi Magyarország székhelye szólal meg. E szavának csak akkor lesz igazán ható ereje, ha azt az egyetemes tiszta hangot szólaltatjuk meg, amelyből megérti szívének szavát minden magyar, itt ériben a csonkaországban, azon túl az ideiglenes határokon és túl a tengereken. A haza megmentéséért folytatott küzdelem nem lehet pártkérdés. Ebben csak versenyezni lehet, de vitatkozni nem. Tudom, hogy Budapest törvényhatósági bizottságának közgyűlése hivatott erre a szerepre és én arra kérem a közgyűlés igen t. tagjait, méltóztassanak a revízió szent gondolatának a tárgyalásánál ezt a várakozást valóra váltani.« Ezután felkéri dr. Polónyi Dezső bizottsági tagot a napirend tárgyát képező és a trianoni béke revíziója ügyében benyújtott sürgős indítványának az előterjesztésére. Dr. Polónyi Dezső bizottsági tag hosszabb felszólalás keretében a következő sürgős indítványt terjeszti elő : Repold Károly Révész Mihály dr. Révész Zsigmond Rónay Károly dr. Sajó János Scheuer Róbert Schmarilla Géza Schwarcz Márkusz Spett Ferenc dr. Stadler Nándor Steinherz Simon Stern Sándor Stern Szerén Sümegi Vilmos Szabó László dr. Szakái Géza Szentirmai Imre dr.-né Szepessy Albert Székely János Szémann Mihály Szontagh Tamás dr. Szőke Gyula dr. Tabódy Tibor Takács István dr. Tauffer Gábor dr. Vanczák János Vass Béla Vámbéry Rusztem dr. Várkonyi Kálmán dr. Verebély Jenő dr. Vértes Emil Viczián István dr. Vitéz Aladár Vitéz András József Vörös János df. Vörösváry Miklós dr. Weiller Ernő dr. Weisz Lipót Weszelszky Gyula dr. Wiesenberger Vilmos Wilheim Adolf dr. Wolff Károly dr. Wünscher Frigyes Zala Zsigmond Ziegler Géza Zimmermann Dezső