Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929
12. 1929. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 889 - 890
26-iki közgyűlés. 890. szarri. A kémények égetése a téli évadban, azaz: október 1-től március hó végéig reggel 8 és délután 2 óra között, a többi hónapokban reggel 7 és délutáni 5 óra között szélcsendben vagy nedves időben eszközölhető. A háztulajdonos, vagy a házkezelésével megqízott kérelmére és egyéb indokolt esetben azonban a tú'zoltófőparancsnokságnál történt á előzetes bejelentés és hozzájárulás esetén korábban, illetőleg későbben is végezhető. Színházak és iskolák kéményei a nyári szünet alatt égethetők. A hengerkémények égetésének megkezdését a tűzoltófőőrségen, vagy az illető kerületi tűzőrségen legalább egy órával előbb be kell jelenteni, a színházi kémények égetésének ideje pedig a tűzoltófőparancsnokságnál 48 órával előbb bejelentendő s mindezek égetését a kéményseprőmester, vagy üzletvezető személyesen tartozik ellenőrizni. Oly kémények kiégetéséhez, melyeknél a körülmények nagyobb óvóintézkedéseket igényelnek a háztulajdonos költségére a kéményseprőiparos, esetleg a háztulajdonos kérésére a tűzoltófőparancsnokság tűzoltóközeget küld ki. A kéményseprőiparos csak akkor hívhat tűzoltói segítséget, ha a normálistól eltérő, tűzveszélyesebb állapot jelenléte forog fenn vagy fennforogni látszik. A lakók, valamint a szomszéd ház lakóinak figyelme az égetésre a házfelügyelő útján az égetés megkezdése előtt felhívandó. Az égetésnél a kéményseprőiparosoknak gondoskodnia kell arról, hogy a kémény közelében levő tetőnyilások elzárassanak és a kiröppenő szikrák a tetőzetet meg ne gyújtsák, e célból a tetőn (padláson) vízzel telt edényt kell készen tartani, a koromgyűjtő aknából pedig az összegyűlt kormot el kell távolítania. A víztartó edényről a háztulajdonos tartozik gondoskodni. A mászható kémények kiégetését lehetőleg mellőzni s.azt csak indokolt szükség esetén kell végezni, ehelyett a kéményt kellően le kell vakarni s agyagtapasszal kikenni (pacskolni). Minden kéményégetés megtörténte után a kéményseprőiparos, vagy üzletvezető megvizsgálni tartozik, vájjon az égetés által nem keletkezett-e tűzveszély. Az égetés után a kémény környéke gondosan átvizsgálandó, a kéményseprőiparos vagy üzletvezető felügyelni köteles, amíg minden tűzveszély iránti gyanú meg nem szűnt. Ily gyanús körülmények fenforgása esetén köteles a kéményseprőiparos vagy üzletvezető a házkezelő figyelmét felhívni. Az égetéshez kizárólag zsupszalmát szabad használni, melynek beszerzéséről a háztulajdonos tartozik gondoskodni. Ezért a kéményseprő a háztulajdonosnak, vagy megbízottjának 8 nappal előbb bejelenteni köteles, hogy az égetéshez mennyi zsupszalmára lesz szüksége. Lakások kéményeinek évente egynél többszöri kiégetéseért a kéményseprő külön díjazást nem igényelhet. Az ipari célt szolgáló tűzhelyek (fűtőtestek) kéményeit (lásd 13. §. 4. bekezdését) a felmerülő szükséghez képest többször is kell égetni. Az égetéssel járó költségek azonban, tehát a zsupszalma beszerzése is az üzem tulajdonosát terhelik. Az égetés szükségességére és mérvére nézve felmerült vitás esetekben a kéményseprőiparos és a tűzrendészeti szakközegek meghallgatásával az illetékes kerületi elüljáróság dönt. A határozat végérvényes. Egy időben több kéményben az égetés csak akkor végezhető, ha a kémények ugyanazon az épületen közel egymás mellett vannak és az égetési folyamat alatt a
