Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929

1. 1929. január 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 40 - 41 - 42 - 43

16 1929. januárJ6-iki^közgyűlés. 39—43. szám

. bebútorozásának fokozatos kiegészítése céljára az 1928. évi költségvetés XII. csoport (Községi közszolgáltatások) VI. fejezetén (Általános kereseti adók) várható bevételi többlet terhére 26.143 P póthitelt engedélyez az 1928. évi költségvetés V. csoport (Közoktatás) XIX. fejezetén (Iskolaegészségügy) a Rendkívüli előirányzat alatt nyitandó saját címen történő elszámolás mellett. Ezt a határozatát a ^törvényhatósági bizottság közgyűlése jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez terjeszti fel. !40. Tárgyaltatott a tanács 161.556/1928—

VII. számú előterjesztése Serédi Kálmán polgári iskolai igazgatónak kegyképen való előléptetése ügyében. A közgyűlés a közoktatásügyi bizottságnak a tanács által is pártolt előterjesz' tésére Serédi Kálmán polgári iskolai igazgatót különös kegyképen a polgári iskolai igazgatók és tanárok részére létesített IV. (negyedik) fizetési csoport, b) fizetési osztály, 1. (első) fizetési fokozatából a 2. (második) fizetési fokozatba az 1929. évi július hó 1-je helyett 1929. évi január hó 1-ével lépteti elő. A közgyűlés ezt a határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. !41. Tárgyaltatott a tanács 37.483/1928—

VII. számú előterjesztése Gráner Márta polgári iskolai tanár szolgálati idejének a beszámítása ügyében. A közgyűlés a közoktatásügyi bizottságnak a tanács által is pártolt előterjesztésére Gráner Márta polgári iskolai tanárnak a székesfővárosnál az 1911. évi szeptember hó 1-én való alkalmaztatását megelőzőleg az Angolkisasszonyok budapesti Sancta Maria nevelőintézetében az 1906—1911. iskolaévekben polgári iskolai tanítói képesítéssel teljes heti óraszám ellátásával megbízott világi óraadó tanítói minőségben eltöltött szolgálati idejét — a megfelelő nyugdíjjárulékoknak pótlólag való lefizetése mellett — a kormányhatósági jóváhagyást követő hónap 1-étől kezdődőleg a nyugellátás alapjául figyelembe vett szolgálati idejéhez kegyképen hozzászámítja. A közgyűlés ezt a határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. !42. Tárgyaltatott a tanács 186.587/1928—

VII. számú előterjesztése Gábel Gyula nyűg. elemi iskolai tanító nyugellátásának felemelése ügyében. A közgyűlés a közoktatásügyi bizottságnak a tanács által is pártolt előterjesztésére különös kegyképen megengedi, hogy Gábel Gyula nyűg. elemi iskolai tanító 9 (kilenc) évet meghaladó vidéki tanítói működésére való tekintettel — a nyugdíjazásakor figyelembe vett szolgálati idejének megfelelően — a kormányhatósági jóváhagyást követő hónap 1-étől kezdődőleg az 1925. évi július hó 1-je előtt nyugállományba helyezett és a 65. (Hatvanötödik) életévüket betöltött elemi iskolai tanítók részére létesített II. (második) fizetési csoport, A) fizetési osztályának 5. (ötödik) fizetési fokozata helyett a 8. (nyolcadik) fizetési fokozata szerint élvezhesse a nyugellátást. A közgyűlés ezt a határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fölterjeszti. !43. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 189.321/1928—

IX. számú előterjesztése a Városi Nyilvános Könyvtár elhelyezésére szolgáló Wenckheim-féle palota átalakítása ügyében. A közgyűlés a könyvtári és pénzügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt javaslatára a bemutatott tervek és költségvetések elfogadásával a Wenckheimpalota könyvtár céljára történő átalakítására az 1929. évi költségvetésben a IX. fejezet XVI. címen a rendkívül előirányzatnál felvett 346.939 pengő hitelösszeg felhasználását engedélyezi és az építési, Valamint berendezési munkák ellenőrzéséve! a könyvtári bizottságot bízza meg. A közgyűlés egyidejűen az átalakítási tervek tekintetében a m. kir. belügyminiszter úr által az 1928. évi június hó 9-én kelt 81.272/1928—

IV. számú leiratában figyelembe ajánlott módosítások ügyében olyképen határoz, hogy a gondnoki lakásra vonatkozólag közölt változtatásokhoz, nevezetesen a hálószoba megnagyításához és az éléskamrának ablakkal való ellátásához hozzájárul. Ami az egyik olvasóteremnek a tervektől eltérően a Reviczky-utcai I. emeleti szárny nagytermébe áthelyezését illeti, ezt a közgyűlés nem tartja kívánatosnak, mert ez a változtatás a két egymással szervesen összefüggő olvasóterem szétválasztását vonná maga után. Míg egyrészt a Baross-utcai termek világosabbak, mint a Reviczky-utcai részen s így olvasóterem céljára alkalmasabbak, másrészt, ha a két olvasóterem egységes s az egyik olvasóterem megtelik, az újonnan érkezők egyszerűen a következő olvasóterembe mennek át, külön ellenőrzés, külön olvasójegy nélkül. A Keleti Gyűjteménynek az olvasóval szomszédos elhelyezése pedig azért is aggályosnak látszik, mert így a közönség minden ellenőrzés nélkül az egyúttal raktárul is szolgáló Keleti Gyűjteménybe juthatna be, hacsak az egymásba nyíló két terem közlekedését meg nem szüntetnék; itt jön figyelembe az is, hogy az amúgy sem túlságos nagy utcai zaj a megszokottság következtében a nagyvárosi embert szellemi munkájában nem zavarja oly mértékben, mint azt általában hinni szokás. A Baross-