Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1929

3. 1929. február 1. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 126 - 127 - 128

1929. február 1-i rendkívüli közgyűlés. 128. szám. I. Annak felismerésével, Hogy a trianoni békeszerződés nemcsak az ország végpusztulása előtt szükségképen beálló és az európai békét a magyar vérmérséklet erejével fokozottabb mérvben közvetlenül fenyegető elkeseredés szülte elszántság következményeinek megelőzése és elhárítása céljából veendő mielőbbi revízió alá, hanem annak megváltoztatása a béke biztosítását szolgálni akaró világhatalmi egyensúly kellő megteremtése végett is éppen a nagyhatalmak érdekében fekvő és a béketörekvések sikerének veszélyeztetése nélkül többé el nem odázható általános elsőrendű külpolitikai szükségességgé lépett elő, Budapest székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése az egységes nemzeti közérzületnek törvényes formában kíván hangot adni és ezért alkotmányos jogának gyakorlásaképen elhatározza, hogy felirattal fordul az országgyűléshez és ebben az iránt keresi meg a törvényhozást: 1. Utasítsa a m. kir. kormányt a trianoni szerződés revíziójának békés úton való mielőbbi előkészítése érdekében szükséges külpolitikai vonatkozású intézkedések foganatosítására és ennek eredményeként a revízió kérdésének az illetékes fórum előtt való fölvetésére, amikor erre az idő alkalmas lesz; 2. kívánja a külügyi képviseleteknek ezen cél megvalósítása érdekében kifejtendő és a szolgálatukkal összeegyeztethető hathatós tevékenységét és ennek megfelelő utasítás adását; 3. a revízió egyetemes érdekének-szolgálatát a nemzeti erők összefogása biztosítván, hívja fel a kormányt, kövessen el mindent a törvényes rend korlátai között a nemzeti egység kimélyítése és biztosítása érdekében. II. A törvényhatósági bizottság ebből az alkalomból is megismétli már kifejezésre juttatott háláját lord Rothermere iránt és kéri úgy őt, mint a magyar nemzet többi nagy barátját, hogy a magyar revíziós törekvéseket a jövőben is hathatósan támogassák. Az elnök a benyújtott indítványt a közgyűlés döntése alá bocsátja, minek eredményeként határozatilag kimondja, hogy a közgyűlés egyhangúlag kívánja az indítványnak nyomban való tárgyalását, amit az elnök el is rendel és a benyújtott indítványa fölött a vitát megnyitja. Dr. Wolff Károly bizottsági tag szól elsőnek az indítványhoz, amit pártja nevében elfogad. Utána dr. Gaár Vilmos bizottsági tag szólal fel és kijelenti, hogy az indítványt pártja nevében elfogadja, de ahhoz kiegészítésképen javasolja, hogy az indítvány első része az összes társtörvényhatóságokkal is hozzájárulás végett közöltessék. Ezután Farkas István bizottsági tag jelentkezik szólásra és a következő módosító indítványt terjeszti elő : »Budapest székesfőváros törvényhatósága az egyoldalúan megalkotott trianoni békeszerződés tizedik évfordulóján erőteljesen hangsúlyozza a revíziót az igazságosság, a barátságos és békés kiegyenlítődés szellemében, valamint a népek önrendelkezési jogán alapuló szükségét, mert csak az ilyen szellemben végrehajtott revízió képes megoldani ama súlyos nemzeti, területi, gazdasági és szociális problémákat, amelyek az egyoldalúan megalkotott békediktátum szelleméből fakadnak. A magyar nép megérett ugyanazokra a szabadságjogokra, mint a nyugati népek és ennek következtében el van tökélve arra, hogy a maga állami, megyei és községi életét ama demokratikus alapelvek érvényesítésével kívánja újjáalkotni, amelyek a népek haladását, boldogulását szolgálják. A magyarsággal szemben tanúsított bizalmatlanság csak úgy oszlatható el, ha a magyar nép a törvényben is kifejezett akaratához hű marad és a detronizált Habsburg-házat nem restaurálja ; állami, megyei és községi életében a titkos választójogot, a hamisítatlan önkormányzati elvet, a közéleti tisztaságot és a szociális gondolkozást megvalósítja, a sajtó, az egyesülés és gyülekezés szabadságát törvényben megalkotja. Meggyőződésem, hogy a trianoni békeszerződés revíziója csak akkor érhető el, ha a magyar nép egész politikai berendezkedését az itt körülírt alapelvek érvényesítésével oldja meg. A törvényhatóság a maga felfogását feliratban közli az országgyűléssel és csatlakozásra hívja fel a többi törvényhatóságokat.* Pakots József, Sümegi Vilmos, dr. Nagy Vince és dr Auer Pál bizottsági tagok szólnak még az eredeti indítványhoz, amit mindannyian elfogadnak. Több felszólaló nem lévén, az elnök a vitát bezárja és az elhangzott indítványokat szavazás alá bocsátja, aminek megtörténte után határozatilag kimondja, hogy a közgyűlés dr. Polónyi Dezső bizottsági tag indítványát dr. Gaár Vilmos bizottsági tag kiegészítő indítványával együtt teljes egészében elfogadja, míg Farkas István bizottsági tag kiegészítő indítványát a közgyűlés elveti. '