Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1928

11.10 1928. november 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1272 - 1273 - 1274 - 1275

426 1928. november 15-iki közgyűlés. 1275^szám. IV. A költségvetés megállapításával kapcsolatban a közgyűlés 1. megadja a hitelátruházási jogot (virement) a tanácsnak a költségvetés rovatain belül előirányzott hitelösszegekre ; 2. felhatalmazza a székesfővárosi Gázművek igazgatóságát, hogy a Margit-körúti és Révészutcai koksztelepek építési munkáihoz, valamint a gázmérők leeresztő csavarjainak kicseréléséhez szükséges 138.500 pengőt a Gázművek igazgatósága az esetleges bevételi többletekből, vagy a kiadásoknál elért megtakarításokból fedezhesse, végül 3. felhatalmazza a tanácsot, hogy — amennyiben a m. kir. belügyminiszter úr a főváros 1929. évi költségvetését 1928. évi december hó 31-ig nem hagyná jóvá — a székesfőváros háztartását az 1927. évi V. t.-c. 42. §-ának 4. és 5. bekezdéseiben foglalt rendelkezésekhez képest az 1928. évi költségvetés kereteiben vezethesse. Egyalkalommal elfogadja a közgyűlés Wolff Károly biz. tag úrnak következő határozati javaslatát: »Budapest székesfőváros közkórházait nagymértékben a vidéki lakosság veszi igénybe. Budapest székesfőváros tehát jelentős tényezője az egész ország közegészségügyének. Ezért a kórház kérdése Budapesten nemcsak városi, hanem országos ügy is. Ez országos érdekből kifolyólag méltányos, hogy a budapesti lakosság terhein a kórházi kérdés megoldásánál a m. kir. kormány enyhítsen. Indítványozom ezért, írjon fel a közgyűlés a népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz, hogy az építendő új központi közkórház építési költségeinek felerészét tárcája terhére vállalja el.« E javaslat értelmében a közgyűlés felterjesztést intéz a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz és kéri őt, legyen szíves az építendő új közkórház építési és felszerelési költségeihez e költségek felerésze erejéig hozzájárulni, mert a mintegy 22 millió pengőre rúgó építési költségeket a főváros kizárólag a maga erejéből nem képes fedezni, viszont az új közkórház felépítésének problémája megoldható, ha az államhatalom, amelynek épen úgy érdeke a fővárosban újabb közkórház létesítése, mint a székesfőváros közönségének, a maga hatalmas erkölcsi és anyagi erejével a fővárost ebben a közérdekű törekvésében hathatósan támogatja és az építési és berendezési költségeknek legalább felerészét magára vállalja. Végül felhívja a közgyűlés a tanácsot, hogy az útépítési programm megvalósítása és a községi háztartás költségvetésének a beruházási jellegű útépítési szükségletektől való mentesítése érdekében útépítési kölcsön felvételét készítse elő. A közgyűlés ezzel kapcsolatban elfogadja Perczel Béla biz. tag úrnak a tanács által az alábbiak szerint elfogadott indítványát: »Mondja ki a törvényhatósági közgyűlés, hogy az útépítési programm keretében az 1929. évben végrehajtásra kerülő útépítések céljára felveendő útépítési kölcsön első részletéül az 1929. évben ne 4,500.000 P, hanem kerek összegben 5,000.000 P folyószámlakölcsönt vegyen fel.« , * Felhatalmazza a közgyűlés — a jelenvolt és szavazásra jogosult 101 törvényhatósági bizottsági tagnak névszerint nyilvánított egyhangú hozzájárulásával — a tanácsot, hogy az útépítési programm végrehajtására szolgáló útépítési kölcsön első részletéül az 1929. évben ötmillió pengő folyószámlakölcsönt vegyen fel a Községi Takarékpénztártól és ebből fedezze egyfelől azokat az útépítési költségeket, amelyek a költségvetés idevonatkozó részletezése szerint az útépítési kölcsön terhére engedélyeztettek, másfelől azokat az út-, csatorna- és játszótérépítési költségeket is, amelyeket a pénzügyi bizottság és a közgyűlés a költségvetés tárgyalása során az útépítési kölcsön terhére engedélyezett A kölcsön felvételére vonatkozó ezen határozat meghozatala alkalmával az 1872. évi XXXVI. t.-c. 60. §-a, továbbá a Budapest székesfőváros törvényhatósági közgyűlésének ügyrendje 18. §-ának értelmében elrendelt és megtartott névszerinti szavazásban résztvettek és a javaslat elfogadása mellett »igen«-nel szavaztak: Bayer Antal, Bánóczi László dr., Bednárz Róbert, Benzsay Károly, Berkes Jenő dr., Bibithi Horváth János, Bieber József dr., Blaskó Artúr, Blieszner Ágoston, Bozóky Ádám dr., Brunekker Lajos, Büchler József, K. Császár Ferenc, Csillag Ferenc, Deák Lajos, Dörfler Lajos, Draskóczy M. László, Erdőssy Antal, Ereky Károly, Farkas Zoltán dr., Fischer Márton, Fóthi Vilmos, Gonda Béla dr., Hochenburger Antal, Homonnay Tivadar, Horovitz Gábor, Horváth Károly, Horváth Pál, Hufnagl Imre, Hunkár Géza, Ilovszky János, Joanovits Pál, Kalauz Bertalan, Karch Kristóf, Katona Sámuel, Kállay Tamás, Kertész Miklós, Kiss Menyhért dr., Kivovits Károly, Kloze Róbert, özv. Knurr Pálné, Koréin Dezső, Körmöczi Zoltán dr., Krizs Árpád dr., Lévai Sándor, Magyar Miklós, Matos Jenő Géza, Mettelka Frigyes, Munkácsy Gyula, Müller Antal, Orova Zsigmond dr., Ortvai Rezső, Pakányi Ferenc, Paulheim Ferenc, Payr Vilmos, Pászty Károly, Perczel Béla, Perndl Flóris, Petrovácz Gyula, Peyer Károly, Piazza Győző, Platthy György dr., Pompéry Elemér, Propper Sándor, Reisz Móric, Révész Mihály dr., Révész Zsigmond, Sármezey Endre, Sávolt János, Schwarcz Márkusz, Spett Ferenc, Stadler Nándor, Steinherz Simon, Stern Szerén, Szakái Antal dr., Szakái Géza, Székely János, Szigeti János, Tabódy Tibor, Takács István dr., Tauffer Gábor dr., vitéz András József, Vörös János dr. és Wenczel Árpád dr. törvényhatósági bizottsági tagok, továbbá Buzáth János dr. alpolgármester, Berezel Jenő dr., Édes Endre, Vájna Ede, Purebl Győző dr., Liber Endre, Borvendég Ferenc, Némethy Béla tanácsnokok és Lamotte Károly dr. tanácsnok-főjegyző, Badál Ede, Wigh János, Szenté Miklós kerületi elüljárok, Spannberger Alajos dr. h. kerületi elüljáró, Szabó Imre dr. tiszti főügyész, Csordás Elemér dr. tiszti főorvos, Sebő Béla főszámvevő, Gárdonyi Albert dr. főlevéltárnok. A javaslat ellen mem<t-me\ nem szavazott senki.