Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1928

9.2 1928. július 5. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1020

1928. július 5-iki közgyűlés. 1019—1020. szám. 355 Az adómentesség szempontjából törvényhozási intézkedés szükséges ahhoz, hogy az 1925. évi XVIII t.-c. 3. §-ában megállapított 30 éves adómentesség határideje egy évvel (később esetleg további egy-egy évvel) meghosszabbíttassék. Ugyancsak a törvényhozásnak kell kiniondani, hogy az említett törvény 3. §-ában jelzett adómentesség akkor is jár, ha a lebontott épület helyett olyan újabb lakóépület keletkezik, melynek térfogata a lebontott épület térfogatának négyszeresét nem haladja meg. Továbbá szükséges, hogy az 1926. évi XI. t.-c.-ben biztosított tatarozási adómérséklés kedvezménye legalább további két évre kiterjesztessék. Az építtetők részére olcsó I. és II. hitel nyújtására ismét a következő hatósági intézkedésekkel lehetne lehetőségeket teremteni: 1. Kölcsön útján, amely lehet állam által adott kölcsön vagy az állam által közvetített kölcsön a helyi hatóság számára, vagy végül a helyi hatóság által közvetlenül felvett kölcsön. 2. Valamely adóforrás igénybevételével. 3. Kényszerkölcsön útján, amely egyfelől biztosítja, hogy a tőke előteremtése nem külföldről történik, másrészt a kölcsön nyújtójának kamatot és az arra való igényt is biztosítja, hogy bizonyos későbbi időpontban a részéről hozott áldoza visszatéríttetik. A közgyűlés kimondja, hogy amennyiben a kormányhatóság megfelelő pénzügyi megoldást tesz számára lehetővé, a fővárosi lakásprobléma megoldását vállalja. Egyben elhatározza, hogy már most kéri a kormányhatóságtól azt, hogy a lakástermelés előmozdításának céljára bocsássa a főváros rendelkezésére a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium által lakásépítési kölcsönökre kiadott összegekből visszafolyó tőkéket és kamatokat. Mindezek alapján a közgyűlés elhatározza, hogy felkéri a kormányhatóságot, hogy a közgyűlési határozatban foglaltakra nézve álláspontját a fővárossal lehetőleg sürgősen legyen szíves közölni, hogy a főváros a kormányhatóság álláspontjának közlése után a kérdések részleteire vonatkozó javaslatait minél előbb előterjeszthesse. A közgyűlés egyidejűleg Kertész Miklós bizottsági tag indítványának elfogadásával felhívja a tanácsot, utasítsa a statisztikai hivatalt, hogy készítsen sürgősen statisztikai felvételt arról, milyen lakbérek vannak érvényben a fővárosban 1924. óta épült új házak lakásaiban és a bérlők a beköltözés alkalmával különböző címeken milyen hozzájárulási összegeket fizettek a háztulajdonosoknak. Végül a közgyűlés Kertész Miklós bizottsági tag következő indítványait: »1. A közgyűlés határozatilag kimondja, hogy az ideiglenesen eltörölt telekértékadót, tekintettel ezen adónem igazságos és szociális voltára, továbbá arra, hogy a kormányhatóság a törlési határozattól a jóváhagyást megtagadta s így ez az adó régi formájában voltaképen jogerőben van, újból visszaállítja és beszedését haladéktalanul megkezdi. Egyben utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy ezen adókivetési módját olyként változtassa meg, hogy a kisértékű telkek tulajdonosai a telekérték első 5000 pengőjének adómentessé tétele révén fokozottt kíméletben részesüljenek. 2. A közgyűlés elhatározza 6000 darab egyszobás, 3000 darab kétszobás és 1000 darab háromszobás lakásnak egy városi kislakásépítő akció keretében való felépítését és a szükséges hitelösszeg megszerzésére pályázatot ír ki. A kölcsöntőke és a kamat törlesztésének biztosításául a közgyűlés leköti a felépítendő lakásoknak jelen határozatával megállapított teljes lakbérét, valamint az újból életbeléptetendő telekértékadóból annyit, amennyi a kölcsön törlesztéséhez a lakbéreken felül még szükséges. A felépítendő lakások árát a közgyűlés egyszobás lakásnál 360 P, kétszobás lakásnál 600 P és háromszobás lakásnál 1200 P évi bérösszegben állapítja meg. 3. A közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a háború utáni (1925—1928. évi) háromrendbeli kislakásépítő akció során létesített 2034 darab egyszobás és 883 darab kétszobás lakás évi bérét folyó évi augusztus hó 1-től kezdődően az 1927. évi zárszámadás 151. oldalán a kislakásos bérházak tételénél kimutatott 266.528.76 pengő bevételi felesleg terhére 20%-kal leszállítja és utasítja a tanácsot, hogy ezt az intézkedést sürgősen foganatosítsa^ tárgyalás és javaslattétel végett kiadja a tanácsnak. Erről a közgyűlés a tanácsot, a közgyűlési határozat jegyzőkönyvi kivonatán értesíti, a m. kir. belügyminiszterhez pedig felterjesztést intéz. Az elnöki széket dr. Buzáth János alpolgármester veszi át. !1020. Tárgyaltatott a bízottság és tanács 90.215/1928—

XII. számú előterjesztése a részvénytársasági alakban működő üzemekrfek, vállalatoknak ebben a szervezeti formában való további működése ügyében. A közgyűlés a vízvezetéki és világítási ügyosztálynak, az üzemszervező, úgyszintén a pénzügyi bizottság, valamint a tanács által is pártolt előterjesztésére a m. kir.