Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1928

9.1 1928. július 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 987 - 989 - 990 - 991

w-t 340 1928. július 4-iki közgyűlés. 991. szám. az I. pontban 6. alatt említett telkeknél 25 aranypengő 60 aranyfillért, az I. pontban 7. alatt említett telkeknél pedig 7 aranypengő 80 aranyfillért kell tekinteni. A használat időtartamának az első 30 évet meghaladó szakaszában a négyszögölenkénti telekérték 5—5 évenként újra kell megállapítani. Az előző bekezdésben említett megállapítás első ízben a használat időtartama 29-ik évének első negyedében, azután pedig az 5—5 éves időszakok utolsó évének negyedében történik. Az esetben, ha ezen megállapítás tekintetében Budapest székesfőváros közönsége és az illető érdekelt, illetőleg érdekeltek között jogvita támad, a telekértéket választott bíróság állapítja meg. A választott bíróság akként alakul, hogy egy választott bírót Budapest székesfőváros közönsége, egy választott bírót az érdekelt, illetőleg az érdekeltek együttesen neveznek meg; míg a harmadik — a választott bíróság elnöki tisztét betöltő — választott bírót a budapesti kir. ítélőtábla, vagy ennek helyébe lépő bíróság mindenkori tényleges vezetője jelöli ki. A választott bíráknak a székesfővárosi telkek becslésében szakértelemmel kell bírniok. A választott bíróság a polgári perrendtartásnak a törvényszéki eljárásra megállapított szabályai szerint jár el és a határozathozatal idejében érvényben lévő jogszabályok értelmében határoz. A felek által választott bírák tiszteletdíját az illető választott bírót nevező fél, az elnöki tisztet betöltő választott bíró tiszteletdíját pedig a vesztes fél viseli. A telekértéknek a választott bíróság által való jogerős megállapításáig az addig érvényben levő telekértéknek megfelelő használati díjat kell fizetni. VI. A használati díj negyedévenként előzetesen a naptári év február, május, augusztus és november havának 5. napján esedékes. A használati díjat a tanács által megjelölendő helyen kell fizetni. Az esetben, ha az, akit családi ház céljára átengedett építési telken juttattak házhelyhez, a használati díjat, ennek megfizetésére irányuló írásbeli felhívás vételétől számított 30 nap alatt a törvényes késedelmi kamatokkal együtt ki nem fizeti és az tőle az esedékességtől számított 1 év alatt bírói úton sem hajtható be, használati és a felépítményhez való jogát (VII. pont) elveszti és Budapest székesfőváros közönsége jogosult lesz az illető építési telket a felépítménnyel együtt közigazgatási úton, minden bírói közbe'njárás nélkül azonnal, mindennemű kár, vagy megtérítési igény kizárása mellett birtokba venni. Az esetben pedig, ha az, akinek házhelyhez való igényét bérház céljára átengedett építési telken elégítették ki, a használati díjnak reá eső aránylagos részét, annak esedékességekor meg nem fizeti, továbbá, ha azt a törvényes késedelmi kamatokkal együtt ezen égítési telken kielégítettek, a hozzájuk vagy közős megbízottjukhoz intézett felhívás vételétől számított 30 nap alatt sem fizetik ki; végül, ha az illető építési telken házhelyhez való igényeik tekintetében kielégitetteken az esedékességtől számított 1 év alatt bírói úton sem hajtható be, a használati díj fizetésére elsősorban kötelezett az őt illető használati és felépítményhez való jogát (VII. pont) elveszti és Budapest székesfőváros közönsége jogosult lesz az illető építési telket közigazgatási úton, minden bírói közbenjárás nélkül azonnal, mindennemű kár- vagy megtérítési igény kizárása mellett birtokába venni. VII. A használatba adott építési telkeken létesítendő felépítményekhez.való jog a használat tartamára azt illeti meg, akinek házhelyhez való jogát az illető építési telken elégítették ki, illetőleg, akit az illető építési telken juttattak házhelyhez. Az előző bekezdésben említett jog az ahhoz fűződő kötelezettségekkel együtt élők közti és halál esetére szóló jogügylettel átruházható és öröklés tárgyát képezheti. VIII. Az építési telken szándékolt építkezésekre vonatkozó építési engedélyt az ezirányú és a fennálló jogszabályoknak és közigazgatási gyakorlatnak megfelelő, az építési tervvel és az építési költségvetéssel felszerelt kérelemre a tanács adja meg. Az építési engedély iránti kérvény előterjesztésével egyidejűleg igazolni kell egyrészt azt, hogy a szándékolt építkezés céljaira szükséges építési tőke rendelkezésre áll, másrészt azt, hogy a szándékolt építkezésnek ezen határozat által tartalmazott feltételek mellett való keresztülviteléért valamely elsőrangú hazai pénzintézet szavatosságot vállalt. IX. A tanács a bérházakra vonatkozó építési engedélyt a fennálló jogszabályokon és a közigazgatási gyakorlaton alapuló okokon felül akkor is megtagadhatja: a) ha a szándékolt építkezés az építési telek 60%-ára nem terjed ki, b) ha a létesítendő bérházak emeletsora egy emeletsorral kevesebb, mint amennyi emeletsort az Építésügyi Szabályzat az illető építési telken maximumként megenged. X. Abban az esetben, ha az illető építési telken építeni szándékozó, vagy szándékozók az építési tőkét önerejükből teljesen előteremteni nem tudják, Budapest székesfőváros közönsége a következő bekezdésben említett feltételekkel hozzájárul ahhoz, hogy az illető építési telekre és annak haszonélvezetére a telekkönyvi hatóság a zálogjogot a tanács által elfogadott építési tőke kétharmad része és járulékai erejéig a hiányzó építési tőkét nyújtó harmadik személy javára bekebelezze.