Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1928

9.1 1928. július 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 981

336 1928. július 4-iki közgyűlés. 981. szám

. !981. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 62.801/1928—

III. számú előterjesztése a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter" leiratára az általa létesítendő központi és védőintézet részére telek átengedése ügyében. A közgyűlés a kisajátító és pénzügyi bizottságoknak a tanács által is pártolt javaslatára a IX. ker., Gyáli-út és Hétvezér-utca mentén fekvő székesfővárosi telekből kihasított azon 2000 négyszögöl kiterjedésű részt, mely az iratokhoz csatolt vázrajzon piros színnel írt A) betűvel van megjelölve, a létesítendő központi ápoló és védőnő intézet céljaira a m. kir. kincstárnak használatra átengedi az alább felsoroltakon kívül oly feltétellel, hogy a most átengedett területet az átengedés napjáig terhelő út- és csatornaépítési járulék, valamint az állami egészségügyi intézet részére átengedett terület és ezen terület után a főváros úrijogának elismeréseként évente fizetendő egy-egy 20 pengős arany egyszersmindenkorra való kiegyenlítéseként a m. kir. kincstár korlátlan örök tulajdonul engedje át a székesfőváros közönségének a budapest-angyalföldi római katholikus egyházközség temploma és plébániája céljára felhasználandó és a Béke-tér és Országbíró-utca sarkán fekvő 1540/a hrsz. telektömbnek a szabályozási terv szerinti beépítési módra való tekintettel 600 négyszögölre kiegészítendő kincstári telekrészt. 1. Az átengedett telket a m. kir. kincstár kizárólag a létesítendő központi ápoló és védőnő intézet céljaira használhatja s így ezen a területen létesítendő felépítményekben az intézet vezetőjének lakásán kívül az alkalmazottak részére csakis annyi lakás létesíthető, ahány állandó alkalmazottnak az intézettől megkívánt működésének kifejtése érdekében az intézetben való bentlakása feltétlenül szükséges. 2. Az intézet céljaira átengedett területen jelenleg fennálló és lakás céljára használt barakkok lakóinak kihelyezéséről, a barakknak lebontásából és áthelyezéséből kifolyólag a székesfővárost semminemű költség nem terhelheti. 3. Az építkezés az átengedett telken 1929. évi augusztus hó l-ig megkezdendő, 1932. évi július hó 31-ig befejezendő, illetve ezen utóbbi időpontra az intézet rendeltetésének átadandó. 4. Az átengedett területen csakis ezen intézet céljait szolgáló felépítmény emelhető az előzetesen kieszközlendő helyhatósági építési engedély alapján. 5. Ha a m. kir. kincstár a tervezett intézet építését a 3. pontban megállapított határidőn belül meg nem kezdené, illetve be nem fejezné és az intézetet rendeltetésének át nem adná, vagy a székesfőváros előzetes beleegyezése nélkül az átengedett telek és az azon emelt épületek felett akár egészben, akár részben a most megállapított használattól eltérőleg rendelkeznék, úgyszintén, ha megszűnnék ezt a telket az 1. pontban megállapított célra rendszeresen használni és ennek az intézetnek a működése egy évet meghaladó időn át szünetelne, vagy ha a m. kir. kincstár a használati jogát másra átruházná, vagy használati jogát megterhelné, vagy ha a m. kir. kincstár, illetve a felügyelete alá tartozó ezen intézet vezetősége ezt a telket, illetve a rajta emelt felépítményeket jelzálogkölcsönnel telekkönyvileg megterhelné, vagy ha az intézmény az alkotmányos és felelős m. kir. kormány rendelkezése és kezelése alól bármi oknál fogva egészben vagy részben elvonatnék : ezen esetek bármelyikében a m. kir. kincstár területhasználati joga részben vagy egészben megszűnik és a használatra átengedett telek a rajta álló felépítményekkel és minden egyéb tartozékaival együtt a székesfőváros korlátlan tulajdonjogi birtokába és használatába azonnal visszaszáll anélkül, hogy a m. kir. kincstár a telken eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármiféle címen megtérítést vagy kártérítést igényelhetne s a székesfőváros tanácsa a m. kir. kincstárnak ezen telek használatára vonatkozó jogát a területhasználati szerződés alapján a m. kir. kincstár külön engedélye nélkül telekkönyvileg töröltetheti. 6. A most átengedett területnek használatára vonatkozólag megkötendő szerződés aláírásának napjától kezdve a most átengedett telek és a rajta emelendő építmények után járó mindennemű kiadás, beleértve mindazon közterheket is, melyek különben az ingatlan tulajdonosát terhelnék, vagyis az adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, burkolási és csatornázási járulékokat, vízdíjat stb., szóval az ingatlan után a jelenlegi, vagy a jövőben alkotandó törvények és szabályok alapján fizetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a használat tartama alatt mindenkor a m. kir. kincstár tartozik viselni és fizetni, úgy hogy a székesfővárost ezen terület után a használat tartama alatt semmiféle kiadás sohasem terhelhesse. 7. A kötendő szerződéssel járó bélyegilletékek és esetleges egyéb költségek, beleértve a m. kir. kincstár részéről teljesítendő fizetések nyugtabélyegét is, a m. kir. kincstár tartozik viselni. 8. Tartozik a m. kir. kincstár úgy a most átengedett terület, valamint az állami egészségügyi intézet céljaira átengedett 2370 négyszögöles terület után a székesfőváros úrijogának elismerése fejében évente, minden év január hó 2-án egy-egy pengőt a székesfőváros központi pénztárába befizetni. 9. A székesfőváros közönsége megengedi, hogy a fentemlített s most átengedendő fővárosi telekre a szerződés feltételei által korlátozott használati jog a m. kir. kincstár javára a szerződés aláírása és jóváhagyása után telekkönyvileg bekebeleztessék, de csak azalatt a féltétel alatt, ha egyidejűleg a használati jognak a