Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1928

9.1 1928. július 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 926 - Szabályrendelet

1928. július 4-iki közgyűlés. 926. szám. 291 4- §• A fizetendő ipardíjakat a 103.002/1926. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet szabályozza, mely szerint az ipardíj az üzemben tartott kocsik száma szerint módosul, illetve két gépkocsiig 48 pengő, öt kocsiig 96 pengő, ötnél több kocsinál minden további kocsi után 24 pengő. Az ipardíjakat a beadvány benyújtásakor a székesfőváros központi pénztárába kell befizetni. 5. §. Géperejű társaskocsi ipar gyakorlására csak az kaphat iparengedélyt, aki a szabályrendelet 3. §-ának a) és b) pontjában említett okiratokkal igazolja, hogy ezen ipar gyakorlásának az 1922. évi XII. törvénycikkben megállapított feltételeivel rendelkezik, vagyis hogy nagykorú, erkölcsileg megbízható és a nemzethűség szempontjából kifogástalan magyar állampolgár. Amennyiben az ipart jogi személy gyakorolja, a fentieket a felelős üzletvezető személyére vonatkozólag kell igazolni. Nem kaphat iparengedélyt és az iparnál üzletvezető sem lehet az, aki nem nagykorú, aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy aki bűntett, az állam ellen, a szemérem ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy akit az ilyen bűntett vagy vétség miatt elítéltek, a jogerős bírói ítéletben megszabott szabadságvesztésbüntetés tartama, illetőleg a büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított három év alatt (1922. évi XII. törvénycikk 35. §..). 6. §. A törvényhatósági bizottság az iparengedély kiadását megtagadja: a) ha a folyamodó a géperejű társaskocsi ipar gyakorlásának az 1922. évi XII. törvénycikkben és ebben a szabályrendeletben megkívánt feltételeivel nem rendelkezik; b) ha a tervbevett vállalat létesítése valamely már engedélyezett vállalat fentartását veszélyeztetné, ha az gazdasági vagy közforgalmi érdeket nem szolgálna, ha az útvonal a kérdéses vállalat fentartására nem alkalmas, ha a vállalat az üzem teljesítőképessége és biztonsága szempontjából kifogás alá esik (1922. évi XII. törvénycikk 40. §.); c) ha a folyamodó az előírt ipardíjat nem fizetné le. 7- §• Budapest székesfőváros területén géperejű társaskocsi ipar gyakorlására a 6. §. b) pontjában említett közforgalmi érdekre, üzemképességre és üzembiztonságra való tekintettel iparengedély csak az esetben adható ki, ha a folyamodó legalább is 2 alkalmas gépkocsival s ezenfelül minden 5 gépkocsiig I üzemképes tartalékkocsival rendelkezik. Amennyiben ugyanis az üzemet lebonyolító gépkocsik valamelyike megsérülne vagy elromlana, az üzem zavartalan lebonyolítása és a menetrend megtarthatása érdekében a tartalékkocsit kell forgalomba helyezni. 8. §. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága az engedélyezéskor hozott közgyűlési határozatban és azonkívül később is, ha a forgalom érdekei úgy kívánják, kötelezheti az engedélyest, hogy a járatok végpontjain és olyan megállóhelyeken, ahol a közönség nagyobb számban várakozik a gépkocsikra, alkalmas várócsarnokot létesítsen. 9. §. Az 1922. évi XII. törvénycikk 66. §-ának utolsó bekezdése értelmében a használatba veendő járművek számát, a viteldíjakat, a járatok számát és idejét, az állomásokat és a megállóhelyeket is minden vállalatra nézve a törvényhatósági bizottság az engedélyező közgyűlési határozatban állapítja meg. Az iparűző a közgyűlési határozat összes kikötéseit köteles pontosan megtartani, azoktól el nem térhet. A megállapított útiránytól eltérni, illetve a gépkocsikat más útvonalon járatni csak erőhatalom (vis major) okozta kényszerhelyzetben lehet, továbbá akkor, ha a megállapított útvonalak használatát hosszabban tartó okok (városrendezés, út-, híd-, földalatti stb. építkezések) teszik lehetetlenné. Ezekben az esetekben azonban köteles az engedélyes intézkedés végett haladéktalanul a székesfőváros tanácsához fordulni.