Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1928

6.2 1928. május 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 620 - 621 - 622 - Szabályrendelet

1928. május 30-iki közgyűlés. 622. szám. 207 A szelvényívek lejárta után új szelvényívek beszerzéséről a gyámpénztár gondoskodik. A számvevőség tartozik a gyámpénztárban őrzött értékpapírokra vonatkozó 3 a hivatalos lapban közzétett mindennemű változást (felülbélyegzés, tőkeemelés stb.) figyelemmel kísérni s azt a szükséges intézkedések megtétele végett az árvaszéknek bejelenteni. A hivatalos lapban közzé nem tett, különösen a vidéki pénzintézetek értékpapírjaiban beálló változásokat a gyám vagy gondnok tartozik saját felelőssége mellett figyelemmel kísérni és az árvaszéknek megfelelő javaslata kapcsán bejelenteni. Az árvaszék ilyen esetekben, az értékpapírok kezelésbe vételét elrendelő határozatban a gyámot vagy gondnokot erre figyelmeztetni tartozik. Ezenfelül ily értékpapírok kezelésbe vételekor a számvevőség is tartozik az illető részvénytársaságot megkeresni az iránt, hogy kellő időben közölje vele az értékpapírokban beálló mindennemű változást és azt, hogy az ezekre vonatkozó hirdetmények miképen tétetnek közzé. U. §. Árvaszékileg utalványozott összegek az utalványozó véghatározat kézbesítését követő napon elnöki utasításra pedig azonnal kifizetendők. 12. §. A gyámpénztárban összesítetten kezelt készpénz gyümölcsöztetése rendszerint a IV. fejezetben foglalt szabályok szerint ingatlanokra kiadandó kölcsönök által történik. A gyámpénztár fizetési kötelezettségeinek akadálytalan teljesithetése céljából azonban a pénzkészletnek legfeljebb 2

/s része kölcsönözhető ki, a ki nem kölcsönzött rész pedig, melyből már a árvaszékileg utalványozott tőkék és kölcsönök, valamint az átlagos napi pénzforgalom céljára szükséges összeg visszatartandó, gyümölcsöztetés céljából pénzintézeteknél takarék- vagy folyószámla betétként (1. 13. §.-t.) helyezendő el. 13. §. A gyámi pénzek csak oly pénzintézeteknél helyezhetők el, melyeket a székesfőváros törvényhatósági bizottsága az árvaszék meghallgatása után az 1877. évi XX. t.-c. 291. §-a értelmében ilyenekül kijelöl és pedig oly arányban, hogy egyik intézetnél sem helyezhető el nagyobb összeg a székesfőváros egyéb pénzeiből elhelyezett összegek, valamint az 5. §. alapján magánfelek részére elhelyezett öszszegek beszámításával, mint amennyit az intézet már létező alap- és tartaléktőkéjének egyharmad része kitesz. Az egyes pénzintézeteknél elhelyezhető összegek arányának megállapíthatása végett a számvevőség évenként a vonatkozó közgyűlési határozat meghozatala után a közgyülésileg kijelölt pénzintézetek mérlegeinek és üzleti kimutatásainak figyelembevételével az árvaszéknek jelentést tenni tartozik, hogy a kijelölt pénzintézetek mindegyikénél az előző bekezdés értelmében mily összeg helyezhető el. 14. §. A gyámpénztári kölcsönök és kamataik behajtását a székesfővárosi tiszti ügyészség végzi, különösen megokolt esetekben azonban a képviselettel kivételképen más ügyvédet is megbízhat, aki azonban a székesfővárosi törvényhatósági bizottságnak tagja nem lehet. 15. §• Ha valamely, a gyámpénztár követelésével terhelt ingatlan árverés alá kerül, a gyámpénztár érdekében a tiszti ügyészség az árverésen megjelenni tartozik s amennyiben a követelés behajtása szempontjából az szükségesnek mutatkoznék, az ingatlanra a székesfővárosi gyámi tartalékalap részére árverezni tartozik oly összeg erejéig, melyből a gyámpénztár követelése teljesen fedezhető lesz. 16. §. Az árverésen leteendő • bánatpénz összegét a tiszti ügyészségnek az árverést megelőzőleg kellő időben beadandó előterjesztésére az árvaszék a gyámpénztári összesített készpénzből a tiszti ügyészségnek az árverés napján, illetve kellő időben