Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

9.8 1927. április 28. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 500

234 1927. április 28-iki közgyűlés. 500. szám. Magyar Miklós biz. tag következő indítványait: „Utasítsa a közgyűlés a tanácsot arra, hogy záros határidőn belül készíttessenek az Elektromos müvek vezetőségével oly előterjesztést, amely lehetővé teszi, hogy a villamos áram tarifáit 15%-kal olcsóbban bocsássa a fogyasztóközönség rendelkezésére. Indítványomat alátámasztom az Elektromos művek költségvetéseinek számadataival,, melyek világosan igazolják, hogy 15% árleszállítás a költségvetés egyensúlyát nem érinti. Az Elektromos müvek költségvetésében 116,000.000 kwo. áramtermelés van felvéve, melynek össz-előállítása, tehát üzemi és adminisztrációs költsége 23,200.000 pengőt tesz ki, értékesítése pedig 35,515.000 pengőt jövedelmez, így 12,315.000 pengő hasznot eredményez. Ha ezen összegből fizetjük a 4,214.400 pengőt annuitásra és 4,827.240 pengőt meubitási tartalékra, még mindig marad mint üzleti felesleg 4,386.000 pengő. Ezen összegnek külön újítási tartalékra és üzemépítkezésre való fordítása semmi körülmények között sem engedhető meg, mert hiszen az 1925. évi zárszámadás szerint 96,544.850 pengő tőkeérték után a köteles kereskedői gondossággal 20 éves amortizációt feltételezve 5%-ot, azaz 4,827.240 pengőt a megújítási tartalékra már felvettünk. Továbbá, minthogy a városi pénztárban az 1,714.400 pengő annuitás helyett 4,214.400 pengőt fizet be, ami ismét 2,500.000 pengő hozzájárulást jelent a városi központi adminisztrációhoz, így feltétlenül szükséges, hogy legalább a fent jelzett 4,486.000 pengő a közönség terheinek csökkentésére fordíttassék. Ezen összeg maga is több, mint 15% különbséget jelent és akkor még nem érintettem a szén beszerzési árak túlmagas beállítását, ami szintén kb. 25 milliárdot tesz ki." „Utasítsa a közgyűlés a tanácsot arra, hogy záros határidőn belül készíttessen a Gázművek vezetőségével oly előterjesztést, amely lehetővé teszi, hogy a légszesz árát 10%-kal olcsóbban bocsássa a fogyasztóközönség rendelkezésére. A Gázgyár költségvetésében épúgy," mint az Elektromos műveknél az annuitásos kölcsön kamata 1,937.000 pengő helyett 3,518.000 pengővel van felvéve, ami 1,580.000 pengő hozzájárulást jelent a központi adminisztrációs kiadáshoz. Ezt helybenhagyjuk és ehhez hozzájárulunk. Azonban nem hagyható szó nélkül, hogy a szénbeszerzésekre a költségelőirányzat a ténylegesen szükséges. 5,290.000 pengő helyett 8,822.000 pengőt vesz fel, ami 3,532.000 pengő többletet jelent. Viszont a koksz értékesítésénél a tényleg befolyó 7,570.000 pengő helyett csak 4,091.000 pengő szerepel, ami ismét 3,479.000 pengő különbséget jelent. Ezen adatok helyességét a gázgyári kokszszámlák igazolják. Tehát csak ezen két tételt véve, a szénbeszerzés és kokszeladásnál szereplő különbség 6,831.000 pengőt jelent, ami a gázárak csökkentésére fordítható és ez nem 10% csökkentést vonna maga után, hanem lényegesen többet, mert hisz az összforgalom 33%-nak felel meg." „Utasítsa a közgyűlés a tanácsot arra, hogy záros határidőn belül írjon ki nyilvános versenytárgyalást az autóbuszok készítése tárgyában." „Helyezzen el a főváros úgy, mint az az építkezési munkálatokkal kapcsolatban jelenleg a Vásárpénztárnál történik, a Budapesti Kisipari Hitelintézetnél is megfelelő összegeket, amelyeknek terhére mindazoknak az iparosoknak, akik az intézet útján bejelentéssel éltek, egyszerűen átírási csekkel teljesíti járandóságaik kifizetését." „A kisiparosságnak meg kell könnyíteni a fővárosi közmunkákban való részvételét. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a kisiparosok a végzett munkájukra a Budapesti Kisipari Hitelintézetnél minél könnyebben és minél kevesebb komplikációval előleghez, illetve hitelhez jussanak. A Budapesti Kisipari Hitelintézet r.-t. jelenleg is folyósít ilyen előlegeket, azonban az engedményezéssel járó formalitások, amelyek a főváros számvevőségéhez szóló értesítéseket és azoknak tudomásulvételét is szükségessé teszik, egyrészt a dolog természeténél fogva időveszteséggel járnak, másrészt az engedmény illetékköltségével is drágítják a lebonyolítást. Az engedményezést feleslegessé tenné és a főváros részére végzendő munkálatokra adandó előlegezést teljesen leegyszerűsítené, ha a főváros mindazoknak az iparosoknak, akik ezt risszavonhatatlanul hatállyal bejelentik, járandóságaikat csakis a Budapesti Kisipari Hitelintézethez utalná át. Tekintettel arra, hogy így az intézet feltétlen birtokába jut a kisiparos részére történő folyósítások összegének, feleslegessé válik az engedményezéssel járó mindenféle formalitás és az azzal járó költség és így az iparos gyorsabban, könnyebben s olcsóbban jut a lebonyolításhoz szükséges tőkéjéhez, sőt járandóságainak felvételével sem kell annyit időt töltenie. Müller Antal biz. tag következő indítványát: „Mondja ki a közgyűlés, hogy az építkezési kiírások tökéletes szakszerűek és világosak legyenek, úgyhogy aki a munkára pályázik, teljesen tisztában legyen a munkálatok kivitelezésével. Felhivatik a tek. tanács, hogy ezt az elvet felelőssége mellett szigorúan hajtsa végre." Pakots József biz. tag következő indítványát: „Indítványozom, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hívja fel a BSzKRT igazgatóságát arra, hogy a Kispest és környékéről az Üllői-út félé irányított közlekedést olykép javítsa fel, hogy az eddigi 5-ös, 61, 7l-es kocsikon kívül új kocsik is állíttassanak forgalomba s intézkedjék, hogy az 5-ös számú viszonylat minden harmadik menete üresen indíttassék a végállomásról, ami lehetővé tenné, hogy az Ullői-úton és a környékbeli utcákban lakó közönség is kocsin jusson munkahelyére." Pászty Károly biz. tag következő indítványát: „Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a köztemetők elhanyagolt szegénysorsú, vagy hozzátartozó nélküli sírhantok egyszerű ápolásának költségfedezetére gondoskodjék esetleg egy alap létesítéséről, amelynek terhére minden szegénysorsú elhunytnak és hozzátartozó nélkülinek a sírhelye rendbentartassék."