Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927
21. 1927. december 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet
642 1927. december 21-iki közgyűlés. 1748. szám. 26. §. A központi népjóléti bizottság elnöke: a polgármester, helyettes elnöke: a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályvezető tanácsnok. Tagjai: a) a belügyminiszter és a népjóléti és munkaügyi miniszter kiküldött képviselői, akiknek megbízatása felettes hatóságuk által való visszavonásig szól, továbbá a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitánya vagy helyettese, a fiatalkorúak budapesti felügyelő hatóságának elnöke vagy helyettese, valamint az állami gyermekmenhely igazgatója; b) a székesfőváros tanácsának közoktatásügyi, közélelmezési, közjótékonysági és szociálpolitikai, közegészségi ügyosztályai élén álló tanácsnokok, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a tiszti főügyész, a kerületi elüljárók értekezletének elnöke vagy mindezeknek helyettesei; c) a székesfőváros tőrvényhatósági bizottságának közgyűlése által háromévenkint választott húsz fővárosi bizottsági tag, akik ez időszak lejártával újra is megválaszthatok; d) a székesfőváros társadalmi népjóléti tevékenységének vezető egyéniségei sorából a székesfőváros tanácsa által meghívott húsz tag, akiknek megbízatása három évre szól, de akiket a tanács megbízatásuk lejártával ismételten újra is meghívhat. 27. §. A központi népjóléti bizottságnak csak tanácskozó és véleményező hatásköre van. Ügyeit elnöki üléseken, vagy a népjóléti igazgatás egyes ágai szerint több albizottságban is készítheti elő. A bizottság állandó előadója a tanácsi közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályból, többi előadói pedig az érdekelt ügyosztályokból kirendelt tisztviselők. 28. §. A jogi tanácsadást és jogi segítséget a szolgálati utasításban részletesen megállapítható módozatok mellett a tiszti ügyészségnek e célra kirendelt tagjai szolgáltatják. Ezen hatáskörükben a feleket, akik e végből közreműködésüket igénybe veszik, jogi tanáccsal és útbaigazítással ellátják, ahol lehetséges, őket barátságosan kiegyeztetik, érdekükben a hatóságokhoz megkereséseket intéznek, ügyeikre vonatkozólag felvilágosítást kérnek és mindent elkövetnek, hogy a méltányos kérelem teljesüljön és a jogos panasz orvoslást találjon, esetleg a feleket kísérőlevéllel látják el, peres ügyekben pedig segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az arra rászorulók pártfogó ügyvédhez jussanak. A jogi segély e fogalom körén túl nem terjed. B) A kerületi elüljáróság és a kerületi népjóléti bizottság. 29. §. A közsegítésre szorulók közvetetlen segélyezéséről és gondozásáról a székesfőváros területén a törvényes rendelkezések alapján a kerületi elöljáróságok intézkednek ; intézkedéseiket a tágabbkörű népjóléti gondozás tennivalóira is kiterjesztik és mindezen ügyeket a kerületi elüljáróság más közigazgatási ügyköreitől elkülönítve a kerületi elüljáróság épületében e célra berendezett külön népjóléti irodában, a kerületi elüljárónak, vagy az általa megbízott helyettesének közvetlen vezetésével intézik. Hatáskörük általánosságban a következő: a) ellátják elsőfokúlag a segélyezést úgy a szegényellátás szűkebb körében, mint a népjóléti gondozás tágabb körében a 21. §. d) pontjában foglalt kivétellel; b) végzik a közsegítésre, illetőleg a népjóléti gondozásra szorulók kutatása, felügyelete és gondozása körül való tennivalókat, esetleg a közjótékonysági, illetve gyermekvédelmi egyesületek alkalmazottainak (védőnőinek) vagy tagjainak ezen teendők ellátására megbízást adnak; c) ellátják a szegények részére az útbaigazításra és tanácsadásra vonatkozó tennivalókat, végül d) végrehajtják a tanács e részben való utasításait. E hatáskört a kerületi elüljáróságok a hatósági szegényügyi tevékenységet illetőleg a törvény 1 ) alapján, a hatósági és a társadalmi népjóléti gondozást illetőleg pedig ennek a szabályrendeletnek az alapján a kerületi választmánnyal együtt töltik be. A kerületi választmány szegény- és gyermekvédő ügyekben s általában népjóléti ügyekben, mint kerületi népjóléti bizottság jár el. ») 1893: XXXIII. t.-c. 18. §-ának 5. és 6. pontja és 30. §-ának 3. pontja.
