Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

21. 1927. december 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1927. december 21-iki közgyűlés. 1748. szám. 637 !1748. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 170.118/1927—

IX. számú előterjesztése a székesfőváros népjóléti igazgatásáról szóló 1014/1924. kgy. számú szabályrendelet módosítása ügyében. A közgyűlés a tanács előterjesztése alapján, a székesfőváros népjóléti igazgatásáról szóló 1345/1926. kgy. számú szabályrendelet szövegében a m. kir. belügyminiszter 42.526/1927—

IV. számú leiratával kívánt módosításokat magáévá teszi s ehhez képest a szabályrendelet végleges szövegét a következőképen állapítja meg: Szabályrendelet a székesfőváros népjóléti igazgatásának szervezéséről. I. FEJEZET Általános rendelkezések. A népjóléti igazgatás magában foglalja a szegényellátás szűkebb körébe, valamint ezenkívül úgy a jótékonyság, mint általában a népjóléti gondoskodás tágabb körébe eső mindennemű hatósági tevékenységet. 2- §• Budapest székesfőváros a) teljesíti a szegények ellátása tekintetében a törvényekben és rendeletekben reárótt, valamint a saját szabályrendeleteiben vállalt feladatokat; b) amennyiben ezt saját gazdasági ereje, továbbá a társadalom áldozatkészsége, valamint más, e célra szolgáló jövedelmi források megengedik, szélesebbkörű népjóléti működést fejt ki, anélkül azonban, hogy erre nézve bárkivel szemben kötelezettséget vállalna. 3. §• Budapest székesfőváros 1. szegényellátásban részesíti a törvényes rendelkezések szerint: a) a közsegítésre szoruló munkaképtelen és keresőképtelen szegényeket, valamint azokat, akik betegségük alatt keresetmódjukat ideiglenesen nem folytathatják,

1

) addig, míg teljesen felépülnek és munkaképességüket visszanyerik és csak annyiban, amennyiben kórházi vagy gyógyintézeti ápolásban, vagy valamely munkasbiztosító intézet segítésében már nem részesülnek; b) a kórházi vagy gyógyintézeti ápolásban nem részesülő vagy arra nem minősített szegénybetegeket, amennyiben valamely munkásbiztosító intézet segítésében már nem részesülnek, továbbá a kórházakból és gyógyintézetekből elbocsátott gyógyíthatatlan szegénybetegeket és gyógyíthatatlannak nyilvánított, de nem közveszélyes elmebetegeket, a közsegítésre szoruló ártalmatlan hülyéket, siketnémákat, vakokat és nyomorékokat; a közsegítésre szoruló szegénygyermekeket; c) az önhibájukon kívül nyomorban sínylődő és a segítésre érdemes szegényeket; mindezeket abban az esetben, ha helybeli illetőségűek, valamint ha az illetőknek eltartásra kötelezett és képes hozzátartozójuk nincs; d) megtéríti a törvényhozás által meghatározott korhatárokon belül az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó hatóságilag elhagyottakká nyilvánított gyermekekért felmerült törvényes ellátási költséget. e) viseli a területén felállított anya- és csecsemővédelmi állomások (diszpanzerek) elhelyezésével, fűtésével és világításával felmerülő kiadásokat. 2. Feladatait kiterjeszti a népjóléti gondozás tágabb terére s a társadalmi szervezetek összhangzatos tevékenységének megszervezésével, a társadalmi áldozatkészségnek, valamint más e célra szolgáló jövedelmi források felhasználásával s azoknak hatósági kiegészítésével közrehat oly irányban, hogy az arra rászorulók megfelelő népjóléti gondozásban részesüljenek. A szegényellátás tekintetében a hozzátartozók kötelezettségeire nézve a törvényes rendelkezések, valamint a Magyarországon mindenkor érvényes családjog szabályai irányadók. i) 1872: XXXVI. t.-c. 105. §-a. 160