Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927
2. 1927. január 7. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 15 - 16
19 27. január 7-iki rendkívüli közgyűlés. 14—16. szám. 13 életműködés visszaállítása megköveteli, hogy régi parlamenti fórmáink is visszatérjenek; ezért a nemzetgyűlésnek kötelessége volt gondoskodni arról, hogy a törvényhozás alkotmányos útjához való visszatérést biztosítsa. A képviselőház mellett ma olyan rendszerré alakul ki a felsőház, hogy benne az ország életének minden számottevő tényezője képviselve lesz és a magyar tudás, a magyar tapasztalat társasága gyűl benne össze. Ennek a feladatnak megfelelve alkotta meg a nemzetgyűlés az országgyűlés felsőházáról szóló 1926 : XXII. törvénycikkét, amelyben a beállott változások figyelembevételével, de a jogfolytonosság elvének megfelelően, megállapította a felsőház szervezetét. Ebből az elvből kiindulva, a törvény jelentékeny szerepet juttatott a vármegyei és a városi törvényhatóságoknak. Ennek alapján küldi be ebbe a nagyfontosságú intézménybe a maga választottait Budapest székesfőváros. Ez a jog megilleti, de meg is tiszteli. A főváros közjogi pozícióját emeli és autonómiájának tekintélyt ad. A nemzet ügyeinek intézésében így a második fórumon is tekintélyes szerep jut a fővárosnak. Mai közgyűlésünkön elsőizben élünk ezzel a joggal. Mélyen meg vagyok győződve, hogy a tisztelt közgyűlés átérzi ennek a jognak a jelentőségét és ezt a jogot azzal a méltósággal, higgadtsággal és megfontoltsággal fogja gyakorolni, mint amilyen megfontoltság vezette a nemzetgyűlést akkor, amikor a tisztelt közgyűlést ezzel a joggal felruházta. A felsőházi tagválasztással kapcsolatban kéri a következőket tudomásul venni: A székesfőváros törvényhatósága a felsőházba hét rendes és hét póttagot választ. Felsőházi taggá választhatók a törvény 3., illetőleg 18. §-a értelmében nem csupán a törvényhatósági bizottság tagjai, de bárki, akinek passzív országgyűlési választói joga van, kivéve a főpolgármestert és a törvényhatóság tisztviselőit, valamint az állami tisztviselőket, akik a székesfőváros közigazgatási bizottságának tagjai. A választás a törvény 7. §-a értelmében szavazólapokkal titkosan történik. Ha a szavazólapon a kelleténél kevesebb egyén van megnevezve, ez a szavazás érvényét nem érinti, ha pedig azon több név szerepel, az utóbb írt fölös neveket nemlétezőknek kell tekinteni. Egyenlő szavazat esetében az idősebb a fiatalabbat megelőzi; egyenlőkorúak közt a sorrendet sorshúzással kell megállapítani. Bejelenti, hogy hivatalos szavazólapok ez alkalommal nem adatnak ki; szavazni bárminő írott vagy nyomtatott fehér lappal lehet. A szavazás először a rendes felsőházi tagokra történik. A szavazólap a szavazóhelyiségben minden egyes szavazásra jogosultnak rendelkezésére bocsátott borítékba zárva, az első számú szavazatszedöküldöttség elnökének átadandó, aki azt a szavazó előtt az urnába helyezi. Ennek megtörténte után minden szavazó ugyanazon helyiségben a második számú szavazatszedöküldöttség előtt leadja szavazatát a felsőházi póttagokra és pedig ugyancsak a fenti módon. A szavazás 6 óráig terjedő időben fog megtartatni. Felkéri a szavazatszedőküldöttségi elnököket, hogy a szavazatszedőküldöttséggel a választási eljárást nyomban megnyitni, lefolytatni és azt 6 órakor berekeszteni s a szavazás eredményéről felvett jegyzőkönyvet három eredeti példányban a közgyűlésnek bemutatni szíveskedjék. !15. Elnök ezután így folytatja: Tisztelt Közgyűlés! A szerdai közgyűlés berekesztése után a bizottsági tagok egyrészétől olyan megjegyzéseket hallottam, amelyekből azt következtetem, hogy a bizottsági tag urak nem voltak tisztában a berekesztés előzményeivel. Az ügyrend értelmében az elnököt illeti meg a közgyűlés folytatásának és megszakításának joga. Az ügyrendben errenézve semmiféle korlátozás nem foglaltatik. Ezt a jogomat, tisztelt közgyűlés, eddig mindig a legnagyobb lojalitással gyakoroltam és kívánom gyakorolni a jövőben is. Elnök ezután bejelenti, hogy dr. Bródy Ernő és Peyer Károly bizottsági tagok napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. !16. Dr. Bródy Ernő bizottsági tag felszólalásában a demokrata párt részéről kijelenti, hogy pártja az országgyűlési felsőház tagjainak megválasztásában nem vesz részt. Peyer Károly bizottsági tag ugyancsak az előbbi értelemben szólal fel és pártja részéről ez ügyben egy nyilatkozatot terjeszt elő. Az elnök az elhangzott felszólalásokra kijelenti, hogy ő megkérte valamennyi párt vezetőjét, hogy mielőtt összeülnek erre a konferenciára, ne kössék le magukat személyek mellett. Az volt továbbá a javaslat, hogy ott a konferencián végezzék el a közös jelölést, ha azt akarják, hogy közös listával szavazzanak, mert csnk így lehetséges ebben a kérdésben megállapodásra jutni. Az ő javaslata visszauiasításra talált s így nem tudtak ebben a kérdésben pártközi megállapodásra jutni. Ezután bejelenti, hogy Biró Dezső bizottsági tag az ügyrendhez kért szót.
