Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927
15. 1927. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 986 - 987 - Szabályrendelet
19 27. június 2 2-iki közgyűlés. 987. szám. 397 voltát, valamint a foglalkozást adó megbízhatóságát a foglalkozást adó székhelyén illetékes rendőrhatóság hivatalosan igazolja. Ez az igazolvány annak kiállításától számított egy évig érvényes. Az ilyen igazolványok száma, valamint a kiállító hatóság neve a nyilvántartókönyv jegyzetrovatába feljegyzendő és az okmány 5 évig megőrzendő. 19. §. Magyar alattvalónak külföldre való közvetítése csak az esetben eszközölhető, ha a közvetítőiroda székhelye szerint illetékes kerületi rendőrkapitányság arra esetről-esetre írásbeli engedéyt ad. Ezen engedély 5 éven keresztül megőrzendő és az üzletvizsgálatoknálf elmutatandó. A művészeti foglalkozásúaknak (artistáknak) külföldre történő közvetítését az arra jogosított foglalkozást közvetítő irodák (egyesületek) csakis a m. kir. belügyminiszternek külön engedélye alapján láthatják el és a közvetítésnek ezt a részét csakis a vonatkozó kormányrendeletek korlátai között gyakorolhatják. 20. §. A 19. §. első bekezdésében említett engedély csak az esetben adható meg, ha a foglalkozást közvetítő iroda vagy egyesület: a) igazolja, hogy az elhelyezendő egyén bére, vagy fizetése elfogadható írásbeli szerződéssel biztosítva van; b) ha bemutatja az elhelyezendő egyén szabályszerű útlevelét és a 18. évet meg nem haladó kiskorúaknál a szülő, a gyám vagy gyámhatóság beleegyező nyilatkozatát; c) ha bemutatja a foglalkozást adó lakhelye szerint illetékes külföldi rendőrhatóság által kiállított s az ottani magyar követség, illetve konzuli képviselőség által láttamozott olyértelmű hivatalos bizonyítványát, amelyből a foglalkozást adó erkölcsi megbízhatósága és üzletének tisztességes volta megállapítható. 21. §• Foglalkozás közvetítéséért a 23. §-ban foglalt esetek kivételével a közvetített egyén havifizetésének 10%-a számítható fel. Ezt a közvetítési díjat, a 23. §. d) pontjában említett esetek kivételével, úgy az alkalmazást adó, mint az elhelyezett egyén fizeti. 22. §. A 21., 23. és 24. §-ok szerint szedhető közvetítési díj a közvetítés megtörténtekor azonnal fizetendő. Amennyiben azonban az elszegődött helyét nem foglalná el, avagy onnan 15 napon belül, illetőleg a 23. §-ban említett foglalkozásúaknál 3 napon belül kilépne, a foglalkozást közvetítő a lefizetett közvetítési díjat az eredeti nyugta ellenében úgy a munkaadónak, mint a közvetített alkalmazottnak a kilépés napjától számított 15 napon belül köteles visszaadni. 23. §. A 21. §-ban meghatározott közvetítési díjtól eltérő díjak számíthatók fel: a) nagyobb iskolázottságot igénylő foglalkozásúak után, mint gazdatisztek, pénztárosok, könyvelők, s ezekhez hasonló képzettségű egyének közvetítése után, valamint a portások, főpincérek, fizetőpincérek, főszobaasszonyok közvetítése után a közvetítési díj szabad megegyezés tárgyát képezi, ennek hiányában a fizetés 10%-a számítható fel. b) a nevelőnők, nevelők, és társalkodónők hasonló foglalkozású egyének közvetítése után ; ezek közvetítési díja az egyhavi fizetésük 30%-a; c) a művészeti foglalkozásúak (artisták), valamint a hivatásos zenészek és zenekarok közvetítési díja a kikötött havifizetés 5%-a, amennyiben 1 hónapnál rövidebb időre helyeztetnek el, az elhelyezés tartamára kikötött fizetés 5%-a; d) a szállodai, vendéglői és kávéházi személyzet közvetítése után, amennyiben ezek a munkaadóktól élelmezést is kapnak, a közvetítési díj az 1 hónapra eső fizetésük 25%-a. Ezt a díjat azonban a 21. §-ban megállapított szabálytól eltérően csakis elhelyezett egyén fizeti, míg az alkalmazást adótól ilyen személyek közvetítéseért az alkalmazott egyén egyhavi fizetésének csupán 5%-a szedhető. 100
