Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

5.1 1927. március 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 184 - 185 - 186 - 187 - 188 - Szabályrendelet

1927. március 2-iki közgyűlés. 204—210. szám. 113 !204. Dr. Berezel Jenő tanácsnok válaszol dr. Vámbéry Rusztem bizottsági tagnak az 1926. évi április hó 21-én tartott közgyűlésen 381. kgy. szám alatt előterjesztett interpellációjára a Gellérthegy rendezése ügyében. Dr. Vámbéry Rusztem bizottsági tag felszólal és kijelenti, hogy az adott választ tudomásul veszi. A közgyűlés a választ szintén tudomásul veszi. !205. Dr. Berezel Jenő tanácsnok válaszol dr. Takács István bizottsági tagnak az 1927. évi január hó 7-én tartott közgyűlésen 53. kgy. szám alatt előterjesztett interpellációjára a fürdők díjának felemelése ügyében. Az interpelláló bizottsági tag nincs jelen, a közgyűlés a választ tudomásul veszi. !206. Édes Endre tanácsnok válaszol Fischer Márton bizottsági tagnak az 1926. évi július hó 10-én tartott közgyűlésen 929. kgy. szám alatt előterjesztett interpellációjára a vizafogói szemétlerakodó ügyében. Fischer Márton bizottsági tag felszólal és kijelenti, hogy az adott választ tudomásul nem veszi. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. !207. Dr. Lobmayer Jenő tanácsnok válaszol Darvas Gyula bizottsági tagnak az 1926. évi július hó 10-én tartott közgyűlésen 762. kgy. szám alatt előterjesztett interpellációjára a ferencvárosi villamosközlekedés javítása ügyében. Darvas Gyula bizottsági tag felszólal és kijelenti, hogy a választ tudo­másul veszi. A közgyűlés a választ szintén tudomásul veszi. Horváth Károly bizottsági tag az ügyrendhez kér szót és kifogásolja, hogy az interpellációkra a válaszok elkésve adatnak meg. Az elnök kijelenti, hogy a jövőre nézve gondoskodni fog arról, hogy az interpellációkra adandó válaszok az ügyrendben megszabott időn belül adas­sanak meg. Ezután a közgyűlés áttér az indítványok tárgyalására. !208. Magyar Miklós bizottsági tag a következő indítványt terjeszti elő: A közgyűlés utasítsa a Tanácsot, hogy a legrövidebb időn belül tegyen előterjesztést a villamosvasutak és az autóbuszok viteldíjának leszállítására. Budapesten drágább a közlekedés, mint Európa bármely városában, viszont a kereseti lehetőség a legkevesebb. A BSzKRT költségvetési és zár­számadási adatai igazolják legjobban, hogy a viteldíjak horribilis magasak, mert különben nem tudnának a napi bevételekből százmilliárdokra menő invesztíciókat eszközölni. Budapest lerongyolt és adóktól agyonterhelt lakossága nem bírja el ezeket a drága viteldíjakat. Az egész országban a magán­vállalkozás kénytelen a magas árakat minden irányban leépíteni, csak a fővárosi üzemek maradnak a rettenetesen magas árak mellett. A lakosság nyomorog és az általános gazdasági depresszió kényszerítő hatása alól a közgyűlésnek sem lehet magát kivonni, a fővárosnak elsősorban kellene sietni a mindennapi megélhetésért vergődő Budapest népének segítségére. Az indítvány kiadatik a tanácsnak. !209. Magyar Miklós bizottsági tag a következő második indítványt terjeszti a közgyűlés elé: A közgyűlés utasítsa a Tanácsot arra, hogy a legrövidebb időn belül tegyen előterjesztést a villany- és légszeszárak leszállítására. Tűrhetetlen állapot az, hogy városított és monopóliumot élvező üzemek termelésüket önköltségi áron felül a magánvállalkozásban is szokatlan haszonra adják eL Budapest adókkal agyonterhelt népe nem bírja tovább ezeket a terheket. A drágaság leépítését a fővárosi üzemeknek erkölcsi kötelessége meg­kezdeni, mert majdnem minden magánvállalkozás termelésének árait már leszállította, a városi üzemek ezzel szemben még mindig késnek. Az általános gazdasági pangás kötelességévé teszi a fővárosnak, hogy segítségére siessen a vergődő, dolgozó budapesti polgárságnak. Az indítvány kiadatik a tanácsnak. !210. Magyar Miklós bizottsági tag a következő harmadik indítványt terjeszti a közgyűlés elé: A közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy a Hungária-körútat, amely a Dunától a Dunáig megy s Budapest egyik legnagyobb útvonala, amely már teljesen nyitva van, kerületekre osztassék be. Tűrhetetlen állapot az, hogy egy ilyen nagy útvonal össze-vissza legyen számozva, a közepén van az l-es szám, utána a 75-ös szám, azután a 30-as szám következik. Lehetetlenség, hogy ez tovább így maradjon, akkor, mikor hivatalos egyének sem tudnak ezen számozásokon eligazodni. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom