Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1927

5.1 1927. március 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 184 - 185 - 186 - 187 - 188 - Szabályrendelet

98 1927. március 2-iki közgy

űlés. 188. szám. Ha az illető hivatal a leletet nem veszi fel, az előbbiek szerint való felelősség, a különbeni fegyelmi felelősségen kivül az iktatót és a kiadmányozót egyetemleg terheli. Azokban az esetekben pedig, amikor a díjat készpénzben kell lefizetni, a díj helyes lerovásáért, ha az esetleges különbözet a fizetésre kötelezetten behajtható nem volna, a számfejtő és a kiadmányozó egyetemleg felelősek. Postán érkezett díjköteles beadványokon a kellően le nem rótt díjat hivatalból kell előírni és a leletet ezek után a beadványok után is fel kell venni, hacsak a beadványhoz a köteles díj megküldését igazoló postai feladóvevény nem volt mellékelve, azonban úgy a beadványon, mint a leletjegyzőkönyvben is fel kell tüntetni, hogy a beadvány postán érkezett. Ha a postán érkezett beadványok után a díjfizetésre kötelezett az előírt díjat a kiszabott határidő alatt egyszeri felszólításra lerója, bírságolási eljárásnak nincsen helye. Azt a körülményt, hogy az előírt díjat lerótták, illetőleg, hogy a kellően fel nem bélyegzett beadványon a díjhiányért a leletet felvették, a kérelem, az eljárás stb. tárgyában hozott határozatban meg kell állapítani. Ha azonban a díjfizetés tárgyát a kiadmány, vagy a kérelemre történő hatósági eljárás, illetve engedély képezi, mindaddig, amíg a díjat le nem róják, a kért kiadmány vagy engedély nem adható ki, sem az eljárás meg nem indítható. Ebben az esetben azonban sem a díj behajtásának, sem a büntetőrendelkezések alkalmazásának nincsen helye. 5. §. Büntetőrendelkezések. Aki az előző §. értelmezése alá nem eső köteles díjat egyáltalán nem, vagy kisebb mértékben rója le, az — a díjfizetésre vonatkozó kötelezettségének érintetlenül hagyásával — a le nem rótt, vagy megrövidített díj kétszeres összegének megfelelő pénzbírsággal büntetendő, a kiszabott bírságot azonban hivatalból törölni kell, ha a díjfizetésre kötelezett a díjat és bírság címén a díjnak felét a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt befizeti. A díjnak és bírságnak ilymódon való lerovása, a díj és a bírság jogossága és helyessége elleni jogorvoslatot nem zárja ki. Aki elhasznált, vagy megcsonkított bélyeget használ fel, vagy egyéb cselekménye vagy mulasztása által a székesfővárost bevételében szándékosan megrövidíti, amennyiben cselekménye vagy mulasztása súlyosabb elbírálás alá nem esik, — a díjfizetésre vonatkozó kötelezettségének érintetlenül hagyásával — a megrövidített díj tízszeres összegéig terjedhető pénzbírsággal büntethető. A befolyt bírságpénzek a székesfőváros szegényalapját illetik meg. A kirótt pénzbírságot közigazgatási végrehajtás útján, közadók módjára kell behajtani. A büntetőrendelkezések alkalmazása esetén a díjhátralék után késedelmi kamatot nem lehet felszámítani. 6. §• Jogorvoslatok. A községi hatósági díj kivetése, helyessége és jogossága, továbbá beszedése, betudása és visszatérítése ügyében, valamint a bírság kérdésében elsőfokon a székesfőváros tanácsa, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága határoz. A díj megállapítása, kivetésének helyessége és jogossága, továbbá beszedése, betudása és visszatérítése tárgyában hozott másodfokú véghatározat ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. 34. §-a értelmében a közigazgatási bírósághoz panasznak, a bírságkérdésben hozott másodfokú véghatározat ellen pedig a m. kir. belügyminiszterhez az 1901. évi XX. t.-c.-ben megállapított felebbvitelnek van helye. A jogorvoslati határidő minden esetben a fizetési meghagyás, vagy a véghatározat kézbesítésétől számított 15 nap. A másodfokú véghatározat ellen beadott jogorvoslatnak halasztó hatálya nincsen. A rendelkezések hatályossága. Az ezen szabályrendelet hatályossága a díjjegyzékben felsorolt díjak megállapítására, beszedésére, visszatérítésére és mértékére még akkor is kiterjed, ha az illető díj szedését vagy mérvét más szabályrendelet állapította meg. Az ezen szabályrendelet rendelkezései folytán érvényüket vesztik tehát — egyéb rendelkezéseiknek épségben tartása mellett — a székesfőváros részére illetőségi ügyekben fizetendő díjakról szóló 1161/1923. kgy. számú, a Budapest székesfőváros területére adandó színháznyitási és mindennemű nyilvános színi, valamint más előadásokra, mutatványokra és táncmulatságokra szóló hatósági engedélyek után fizetendő díjakról alkotott 393/1889. kgy. számú és a székesfőváros területére engedélyezett új önálló gyógyszertár felállítása alkalmával és a reáljogú gyógyszertárak átruházásakor fize-