Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

1.1 1926. február 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 4 - 5 - 6 - 7

1926. február 3-iki közgyűlés. 4—7. szám. 9 !4. Elnök a törvényhatósági bizottságnak ebben az évben való első ülése alkalmából üdvözli a törvényhatósági bizottság tagjait. Azt kívánja, hogy minden jó szándékukat váltsa valóra az új esztendő. A Gondviselés adjon mindnyájunknak erőnkhöz mért munkát és testi-lelki egészséget a munka teljesítésére. A közgyűlés az elnök szavait általános helyesléssel és éljenzéssel fogadja. !5. Elnök megemlékezik az árvízkatasztrófáról, mely a múlt év utolsó napjaiban az ország keleti részén pusztított és hozzáfűzi, hogy ezzel az elemi csapással szemben hónapok jótékonyságának kell majd pótolni azt, ami néhány nap alatt elveszett és hogy az árvíz által sújtott vidék hajléktalanná vált lakóinak segélykiáltása a legbensőbb rokonérzés visszhangját váltotta ki mindannyiunk szívéből. Bejelenti, hogy a kormányzó úr őfőméltósága és nejének védnöksége alatt nagyarányú segélyakció indult meg, mely hivatva van önhibájukon kívül nyomorba jutott magyar testvéreinken segíteni. A főváros közönsége — noha maga is keservesen érzi a súlyos válsággal küzdő gazdasági élet nyomasztó terheit — jó szívvel nyújt segítő kezet a nyomorba jutott alföldi magyaroknak. A kiutalt segélyösszeg fedezetéről a tanács — mint az a mai napirenden is látható — már gondoskodott. Tudomásul szolgál. !6. Elnök a múlt napokban elhunyt Blaha Lujzáról a következőkben emlékezik meg: Tisztelt Közgyűlés! Mély megilletődéssel emlékezem meg e helyről arról az általános gyászról, mely Budapest székesfőváros közönségét Blaha Lujza elhunytával sújtotta. Benső megindultsággal zarándokoltunk január 20-án koporsója felé s azt hiszem, nem volt ház ebben a fővárosban, nagy és kicsi egyaránt, ahol őszinte bánattal el ne siratták volna a nemzet csalogányát. A múlt században a népies elemekkel megújult nemzeti irodalomnak és művészetnek egyik legnemzetibb és legművészibb kifejezője volt ő. A magyar népdalból kifejlődött színpadi alkotások általa nyertek életet és hatást. Ezeknek a naiv népi elemeknek az egyszerűsége olvadt össze Blaháné művészetének nagy belső igazságával és lett a fejlődő főváros lelkületének legkedvesebb művészi tápláléka. A művészet a nemzet lelki irányításának egyik döntő tényezője. A kor emelkedését vagy sülyedését a művészet jelenti. Blaháné művészete egy nagy fellendüléssel együtt emelkedett. A kiegyezés óta realizálódott nemzeti törekvéseknek korában ő volt az, aki az ősi magyar népi életet a főváros közönségé-vei megkedveltette. Amikor Budapest Magyarország fővárosává lett, polgársága alig tudott magyarul. A hazai német városok szelleme élt itt is, mely zárkózott külön életté fejlődött és csupa apró állam lett az egész állam keretein belül. Csak a megmagyarosodás tette ezeket a városokat nemzeti életünkben is értékes tényezővé. Budapest megmagyarosodásában teljes elismeréssel kell adóznunk az iskoláknak, a sajtónak, de az első döntő ütközetet az a csodálatosan nagy magyar művésznő aratta, akinek az emlékét úgy őrzi Budapest székesfőváros, hogy ő volt az, aki Budapesten kitárta a szívek ablakait, hogy beszálljon rajtuk a magyar dal, a magyar levegő, a magyar haza hívó szózata. Blaháné emléke túlnőtt a színpadi hatások múló sikerein. Nemzeti hála és kegyelet ápolja emlékét. Az országos gyászból a főváros is kivette részét. Nyugvóhelyéül a tanács már régen kijelölte díszsírhelyét. Temetésén vezetésem mellett a székesfőváros törvényhatósága testületileg vett részt, a gyászbeszédet a polgármester mondta és a ravatalra koszorút helyeztünk. A közgyűlés az elnök szavait általános csendben hallgatja és javaslatára elhatározza, hogy a megboldogult emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében megörökíti és a gyászoló családhoz részvétiratot intéz. . !7. Elnök megilletődéssel emlékezik meg arról, hogy dr. Kuzmik Pál, a nagy sebész, a magyar orvostársadalom dísze, december 19-én, dr. Polyák Lajos egyetemi magántanár december 27-én, id. Gallauner Károly, a székesfőváros II. kerületének városbírája január 15-én, dr. Bihari Mór volt törvényhatósági bizottsági tag január 24-én, Ehrlich Manó volt törvényhatósági bizottsági tag január 28-án és dr. Klim Róbert városi ügyész január 24-én elhunytak. Dr. Kuzmik Pál a magyar orvos valódi eszménye volt. Tudásában elsőrangú, hazafias érzéseiben egész hittel küzdő és remélő férfi. Dr. Polyák Lajos egyetemi magántanár a Szent János-kórház főorvosa volt. Kiváló szakember, akit gyakorlati és irodalmi működése elismeréséül tíz évvel ezelőtt magántanárrá habilitáltak. Halála a főváros orvosi életében nagy veszteId Gallauner Károly élete a munkában és eredményekben tiszteletreméltó polgárember élete volt. Önzetlen szeretettel foglalkozott a közügyekkel és áldásos