Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926
8. 1926. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 815
314 1926. július 10-iki közgyűlés. 814—815. szám. szükséglet biztosítása céljából a Dunaparton a fővárosi szivattyútelep területén külön kutak, szivattyúk és a sertésközvágóhídra vezető vízvezetéki berendezés létesítfessenek Ezekre a munkálatokra a közgyűlés összesen 2000 millió korona költséget engedélyez a felveendő beruházókölcsön terhére azzal, hogy ez az összeg a beruházókölcsön keretében annak „Közélelmezés" csoportjában önálló cím alatt számolandó el. A közgyűlés elhatározza továbbá, hogy a sertésközvágóhídi vízellátás biztonságának sürgősségére való tekintettel az engedélyezett munkálatok a belügyminiszter jóváhagyása reményében azonnal hajtassanak végre. Erről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton, a m. kir. belügyminiszter pedig felterjesztésben értesítendők. !815. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 61.464/1926— V. számú előterjesztése a kereskedelmünket és iparunkat súlyosan érintő intézkedések megváltoztatását kérő memorandum ügyében. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága a közgazdasági bizottság és a tanács javaslatára elhatározza, hogy a m. kir. kormányhoz kereskedelmünk és iparunk helyzetén való segítés ügyében a következő felterjesztést intézi: Nagyméltóságú miniszterelnök úr! A székesfőváros törvényhatósági bizottsága nagy aggodalommal kíséri figyelemmel a gazdasági életünk alakulását. Az ipari termelés csökkenése, a kereskedelmi tevékenység lanyhulása, a gazdasági depresszió következtében különösen a fogyasztás terén beállott eltolódások, a nagy számban előforduló kényszeregyezségek, a tagadhatatlanul fennálló hitelkrízis, mind oly mozzanatok, melyek gazdasági életünk egyensúlyának megbomlását és egészségtelen állapotát jelzik. E súlyos helyzetet kétségkívül számos, az ország életét irányzó tényezők hatalmi körén kívül eső okok idézték elő, mindamellett a körülményeket vizsgálva, megállapítható, hogy az államhatalom részéről teendő intézkedésekkel javítani lehetne a helyzeten. Rendkívül fontos országos érdekek követelik, hogy különösen a kereskedelmi és ipari élet válsága enyhüljön s fokozatosan a fejlődés útjára lépve, a normális keretek között teljesíthesse a gazdasági életünkben ráháramló feladatait. A székesfőváros törvényhatósága elsőrendű kötelességének tartja, hogy a m. kir. kormány figyelmét e káros helyzetre felhívja, egyúttal megjelölje azokat a legsürgősebben végrehajtandó intézkedéseket, melyek folytán a kereskedelmünk és iparunk tehermentesítése és fellendülése remélhető. Ez intézkedéseket és könnyítéseket az esetben is meg kell tenni, ha azok jelenleg s pillanatnyilag az államháztartás szempontjából némi áldozatokat is követelnek, mert ez intézkedések keresztülvitelével remélhető gazdasági fellendülés folytán ezek amúgy is megtérülnek. Áttérve egyes konkrét sérelmekre, elsőnek a forgalmi és fényűzési adó lerovási módját kell megemlítenünk. A törvényhatóság tudatában van annak, hogy a forgalmi adó — bármennyire igazságtalan is — jelenleg meg nem szüntethető és ez adóból befolyó jövedelemre az államnak szüksége van, mindamellett nézetünk szerint az állam pénzügyi sérelme nélkül, főleg az adó lerovási módjának megváltoztatásával közvetlenül is könnyíteni lehetne az ipar és kereskedelem helyzetén. Nem közömbös azonban e változtatás a fogyasztókra nézve sem, mert feltétlenül olcsóbbodáshoz vezetne, ami viszont a fogyasztást növelné és a megnövekedett forgalom révén a kincstár is hozzájutna ez adóból várt jövedelemhez. A mai rendszer hibáit a következőkben ismertetjük: 1. A forgalmi adó minden egyes átruházásnál esedékes. Az egyes cikkek természetük szerint több vagy kevesebb kézen mennek keresztül. így pl. az elsőrendű szükségletet képező cipő és ruha 4—5 kézen is keresztülmegy, ennek következtében a forgalmi adó 4—5-szörösen válik esedékessé. Ezzel szemben az egyes fényűzési árúk alig 1—2 kézen mennek keresztül és így azok forgalmi adómegterhelese kisebb. A mai forgalmi adórendszer mellett az adóteher tehát nem oszlik meg igazságosan. 2 , A , í m , a Í yar im P° rtor 2%-kal drágábban árusít, mint a külföldi kereskedő, mert a külföldi kereskedő közvetlenül a magyar vevőt keresi fel és egyszer fizet forgalmi adót, ezzel ellentétben a magyar importőr a külföldi vételnél, illetve behozatalnál is fizet forgalmi adót, úgyszintén a hazai eladás alkalmával is felszámítja az adót, tehát az ő árúja 2%-kal drágább, mint a külföldi kereskedőé. A forgalom tehát a magyar kereskedőtől a külföldihez megy át. AA A 3 '. & í or ^ im j ad0 adminisztrálása annálfogva, hogy ezt az adót több százezer tíít^lf J^.uVu d Í mi nehéz ' költs éges, ellenőrzése bonyolult és mindí m Ji' i/ a l a ad H /'S 0 ' 353- me g szünt etni nem képes s így a tisztességes kereskedő 2°/o-kal drágábban árusít. A mai rendszer tehát a tisztességes kereskedőt hátrányosabb helyzetbe hozza az adóját eltitkoló kereskedővel szemben kikaDctoíódík Sk é e s e ?Ív d L l £ Z . VetlenÜl M a gyárosnál vásaro1 ' a nagykereskedelem tehát kikapcsolód.k és így tönkremegy. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk hogy a nagykereskedelem székhelye főleg Budapest és így" ennek elpusztulásaí révén, rfíd-
