Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

8. 1926. július 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 795

1926. július 10-iki közgyűlés. 794—795. szám. 307 azt állapítja meg, „ha a bérlő a bér fizetésével írásbeli .felhívás dacára késedelmeskedik." E szabályoknak a 3333. számú rendelet hivatkozott része értelmében való módosítását kérjük, mert a nem vétkes késedelmet a mai gazdasági viszonyok között a felmondás súlyos következményével sújtani nem méltányos. Az 5200/1926. sz. lakásrendeletben a 2. §. 1. pontjára nézve kérnünk kell a bérhatárnak 1200 K-ról 2400 K-ban való megállapítását. A 3333. számú lakásrendelet 47. §. 1. pontjában a kisiparosokra és kiskereskedőkre sérelmes volt, hogy bér szempontjából helyiségeiket csak akkor lehetne lakásnak tekinteni, ha üzletük és lakásuk együttesen volt tárgya a bérletnek és az utóbbi a bérlemény lényegesen fontosabb része volt. A mostani és az ezt megelőző lakásrendeletben a korábbi sérelmes rész elmarad, viszont azonban az évi bér magassága döntő arra, hogy lakásnak tekintendő-e ilyen együttes bérlemény, vagy üzletnek. A székesfővárosi közgazdasági bizottság álláspontjával egyezően véleményünk az, hogy az amúgy is nehéz viszonyok között élő kisiparosokat méltánytalanul sújtja az értékhatár 1200 aranykoronában való túlalacsony megállapítása. A 7. §. első bekezdésének rendelkezésével szemben a 3333/1924. M. E. számú lakásrendelet 49. §-ában foglalt rendelkezések visszaállítását kérjük. A megváltoztatni kért rendelkezés ugyanis az albérleti uzsorának tág lehetőséget ad. A 8. §. 5. bekezdésének rendelkezései túlmagas késedelmi kamattal sújtják azt, akinek amúgy is kisebb bérű lakása után a részletfizetés kedvezményének igénybevételére joga van. Méltányos volna, mint azt már korábban kértük is, — hogy e rendelet megváltoztatásával tegye lehetővé a minisztérium azt, hogy késedelmi kamat ne számíttassék fel, de ha mégis felszámítandó, semmiesetre se legyen az nagyobb, mint 0-75%. A 9. §. rendelkezései még mindig mentesítik a háztulajdonost a lakások helyreállítási költségei alól. Amennyiben a főváros kéréseit a magas minisztérium a lakás- és üzletbérek emelési tilalmát illetőleg nem teljes mértékben teljesítené, méltányosnak látszik e rendelkezés megváltoztatása olyan irányban, hogy a lakás helyreállítási költségeit legalább részben a háztulajdonos legyen köteles viselni. A 18. §. rendelkezéseit illetőleg a magas kormányhatóságot a legnagyobb nyomatékkal újból felkérjük az építkezések folytatására, hogy a magánházakban elhelyezett közhatósági bérlemények magánlakások céljára legyenek átadhatók. Amennyiben a háztulajdonos e §. alapján a bérleményt mégis felmondaná azzal, hogy a felmondott bérlemény helyett megfelelő más elhelyezést biztosit, — abban a kérdésben, hogy ez az elhelyezés tényleg megfelelő-e, kérjük hogy Nagyméltóságod helyett a szóbanlévő lakásrendelet 29. §-ában említett bíróság illetékessége állapíttassák meg. Ugyancsak kérjük a 24. §. első bekezdésében annak a rendelkezésnek megváltoztatását, amely szerint lift és központi fűtőkészülék kezeléséért csak azok a bérlők tartoznak fizetni, akik azt rendszerint használják. E rendelkezés alapján ugyanis bonyolult és hosszas viták nagy száma várható, mert igen különböző lehet a felfogás arra nézve, hogy a berendezéseknek kik „rendszerint" a használói. Nagyméltóságú Miniszter úr! Az ország legnagyobb — az állampolgárok V? részét magában foglaló — törvényhatósága emeli fel a felterjesztéssel a magas kormány minden tagjához aggódó és kérő szavát. Méltóztassék azt egészen tárgyilagosan és gondosan mérlegelni és az ebből alakuló elhatározást velünk sürgősen közölni." A közgyűlés azt is elhatározza, hogy a budapesti nemzetgyűlési képviselőket lakásügyi kéréseinek hathatós támogatására ezúttal is felkéri. !795. Tárgyaltatott a bizottság és tanács 82.215/1926—

XI. számú előterjesztése a Széchenyi-gyógyfürdővel kapcsolatban egy uszoda építése és a népfürdők kibővítése ügyében A közgyűlés a tanácsnak a középítési, valamint a pénzügyi bizottságok által is pártolt javaslatához hozzájáiulva elhatározza: 1 a Városligetben, a Széchenyi-gyógyfürdővel kapcsolatban egy szabaduszodának a megépítését és azzal egyidejűen a jelenlegi népfürdőknek a kibővítését Francsek Imre építész által elkészített és az illetékes tanácsi ügyosztályok, valamint a középítési bizottság és a közgyűlés által is ezennel helyesnek talált és elfogadott tervek alapján; elhatározza továbbá, hogy o^nnnnmnmu- * , 2 a szóbanforgó építkezések céljaira összesen 25.000,000.000 K, azaz Huszonötmilliárd korona költségösszeget (és

j pedig 12.^000.000 koronát az uszodaépítkezésnek, 12.500,000.000 koronát pedig a népfürdő kibővítésének céljaira) engedélyez a felveendő beruházókölcsön terhére. Tekintettel arra hogy a folyó évben ezeknek az építkezéseknek a céljaira csupán 15.000,000.000, azaz Tizenötmilliárd koronára van szükség, a közgyűlés a pénzügyi bizot ság javaslatához képest ezúttal csak ennek a hitelösszegnek a fedezete iránt londoskodik, olyképp-n, hogy ezt az összeget a felveendő beruhazókólcsón terhére engedélyezi azzal, hogy az engedélyezett összeget a beruházókölcsön kereteben, annak „Önálló vagyonkezelésű üzemek" csoportjában onallócim alatt a központban kell elszámolni.