Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

4.3 1926. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 411

1926. április 30-iki közgyűlés. 411. szám. 147 28. 1. A közoktatási alkalmazottak ingyenes élelmezésben nem részesülhetnek, hanem az élelmezésnek önköltségi árát megtéríteni tartoznak. 2. Azt, hogy egyes különleges indokok (különleges szolgálat stb.) alapján mely közoktatási alkalmazottak részesülhetnek az élelmezés tekintetében az önköltségi árnál nagyobb kedvezményben, a tanács esetről-esetre állapítja meg. Az önköltségi ár felénél nagyobb kedvezményben azonban senki sem részesülhet. V. 29. 1. A tényleges szolgálatban álló közoktatási alkalmazottak részére az érvényben álló törvények és szabályrendelet szerint az arra igényjogosult családtagjaik után járó, illetőleg engedélyezhető családi pótlékot havonkint előre kell kifizetni. 2. A családi pótléknak az összege (9. táblázat) az 1925. évi július hó l-jétől kezdve a székesfővárosi alkalmazottak családi pótlékáról szóló 903/1918. közgyűlési számú szabályrendelet 2. §-ában megállapított négy csoport szerint: az első csoportba tartozóknál mindenegyes igényjogosult családtag után egy hónapra 170.000 papírkorona; a második csoportba tartozóknál minden egyes igényjogosult családtag után egy hónapra 155.000 papírkorona; a harmadik csoportba tartozóknál minden egyes igényjogosult családtag után egy hónapra 140.000 papírkorona; a negyedik csoportba tartozóknál minden egyes igényjogosult családtag után egy hónapra 120.000 papírkorona. 30. 1. A gyermek után járó családi pótlék szempontjából eddig megállapítva volt értékhatár az 1925. évi július l-jétől kezdve havi 400.000 papírkoronában állapíttatik meg. 2. Eszerint az 1925. évi július hó l-jétől kezdve a családi pótlék szempontjából a gyermeket csak abban az esetben kell ellátottnak tekinteni, ha az általa élvezett pénzbeli javadalmazásnak, vagy bármilyen forrásból származó jövedelmének az összege, illetőleg a természetbeni javadalmazásnak az értéke havonkint 400.000 papírkoronát elér, vagy meghalad. 3. Ha valamely tanintézetben (nevelőintézetben) az ingyenes vagy alapítványi hely csak az iskolaév tartama alatt nyújt ellátást és így a gyermekről a szünidő alatt az alkalmazott tartozik gondoskodni, az ilyképen elhelyezett gyermeket abban az esetben kell ellátottnak tekinteni, ha az egész tanévre szóló ellátás értékének egytizenketted része a 400.000 papírkoronát eléri, vagy meghaladja. 31 1. A törvényes feleség után a családi pótlék abban az esetben is jár, ha a feleségnek bármiféle forrásból származó jövedelme vagy keresete van. 2, A törvényes feleség után a családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a feleség férjével közös háztartásban él, ami alatt az egy fedél alatt való közvetlen együttélést kell érteni. A külön élő feleség után tehát a családi pótlék még abban az esetben sem jár, ha a férj a feleség eltartásáról egyébként gondoskodik, illetőleg ha a férj tartásdíj fizetésére köteleztetett. 32. 1. A családi pótlékra vonatkozó szabályrendelet 8. §-a alapján, méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén, csak a következő családtagok után lehet családi pótlékot engedélyezni: a) az alkalmazottnak az említett szabályrendeletben meghatározott életkort már elért törvényes vagy törvényesített édes vagy mostoha gyermeke után; b) az alkalmazottnak törvényes édesatyja vagy édesanyja után; c) az alkalmazottnak teljes árvaságra jutott, vagyis szűlőtlen törvényes unokája után; d) az alkalmazottnak nevelt (örökbefogadott) gyermeke után. 2. A méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén egyéb családtagok után engedélyezhető családi pótlékot csak egy ilyen — fenttob felsorolt — családtag után lehet engedélyezni. Az olyan alkalmazott részére azonban, aki házasságon kívül született egynél több természetes gyermekét fogadta örökbe, a családi pótlék