Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1926

4.3 1926. április 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 407 - 408 - 409 - 410

128 1926. április 30-iki közgyűlés. 410. szám. Annál a tisztviselőnél, hivatalnoknál és egyéb alkalmazottnál tehát, akit a háborúban teljesített katonai szolgálat után rokkantállományba helyeztek és aki, mint a nem hivatásos állományból származó hadirokkant, az előző bekezdésben említett rendeletek alapján részesült ellátásban (rokkantjáradékban), a háborúban teljesített katonai szolgálatban eltöltött időt — az 1925. évi július hó 1-je után történt nyugdíjazásoknál — az ellátás szempontjából beszámítani csak abban az esetben lehet, ha az 1912. évi LXV. t.-c. 17. §-ának 3. pontjában említett szolgálatból a polgári szolgálatba az átlépés közvetlenül történt, illetőleg, ha a két szolgálat közé eső, de tényleges szolgálatban nem töltött idő harminc napot nem halad meg. 7. Az 1.104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat II. rész 18. pontjában a hadirokkantak ellátása tekintetében foglalt rendelkezést az 1.104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat III. és IV. részeiben említett özvegyekre és árvákra is meg felelően alkalmazni kell. 8. Az 1.104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat II. rész 20. pontjának harmadik bekezdése hatályon kívül helyeztetik és annak helyébe, visszamenőleg az 1924. évi július hó 1-től kezdődő hatállyal, az alábbi, rendelkezések lépnek. Az 1.104/1924. kgy. s

z

ámú közgyűlési határozat II. rész 20. b) pontjában említett esetben az újból szolgálatba lépett tisztviselőnek, hivatalnoknak vagy egyéb alkalmazottnak csakis az új állásával egybekötött fizetésre van igénye. Amennyiben az illető az új állásából nyugalomba helyeztetik, nyugdíját a különféle nyugalombahelyezések időpontjában betöltött állásai közül az után az állása után kell megállapítani, amely állással; ha az újabbi nyugalombahelyezés az 1925. évi július hó 1-ét megelőzőleg következett be, az 1.104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat szerint, ha pedig az újabbi nyugalombahelyezés az 1925. évi június hó 30-a után következett vagy következik be, a jelen közgyűlési határozat szerint megállapított magasabb összegű fizetés jár; a korábbi nyugalombahelyezések alkalmával figyet lembe vett és az újabbi alkalmazásban eltöltött beszámítható szolgálati időkeazonban egybe kell számítani s a nyugdíjat, az említett magasabb összegű fizetésnek az alapulvétele mellett, az egybeszámított szolgálati időnek megfelelő százalékával kell számítani. A fentiek szerint megállapított nyugdíjat teljes összegében vagy a székesfőváros, vagy az államkincstár, vagy a székesfővárossal a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézet terhére kell folyósítani aszerint, hogy az az állási amely után a nyugdíj a fentiek szerint megállapíttatott, székesfővárosi vagy állam, vagy azzal egyenlőnek tekintendő állás, vagy pedig a nyugdíjintézet kötelékébe tartozó állás volt. A székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet 16. §-ában foglalt rendelkezések az 1924. évi július hó 1-től kezdve alkalmazást nem nyerhetnek. 9. Az 1.104/1924. kgy. számú közgyűlési határozat II. rész 22. pontjának második bekezdésében említett teljes munka- és keresetképtelenséget még a tényleges szolgálat megszűnése előtt a székesfőváros tiszti főorvosának kell igazolni. Teljesen munka- és keresetképtelennek csak azt az egyént lehet tekinteni, akit a székesfőváros tiszti főorvosa mindennemű munkára, illetőleg keresetre mindenkorra képtelennek minősít. VI. 1. Az 1925. évi július hó 1-je előtt meghalt székesfővárosi közigazgatási tisztviselők, hivatalnokok és egyéb alkalmazottak özvegyeinek ezidöszerint járó ellátását (özvegyi nyugdíját, kegydíját és bármilyen egyéb készpénzjárandóságát) az 1925. évi június hó végével be kell szüntetni. 2. Az érvényben álló nyugdijszabályrendeletek, vagy nyugdíjszabályzatok értelmében özvegyi nyugdíjra igénnyel bíró özvegyeknek özvegyi nyugdíját az 7925. évi július hó 1-tol kezdve a jelen határozat I. részében foglaltak értelmében megállapított annak a fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) az alapulvétele mellett kell megállapítani, amelyre a meghalt férjnek igénye lenne abban az esetben, ha abban az állásban (alkalmazásban), amelyben utoljára teljesített szolgálatot, még tényleges szolgálatban állana. Azoknak az özvegyeknek özvegyi nyugdíját, akik már az 1925. évi július hó l-jét megelőző időben is részesültek özvegyi nyugdíjban, az 1925. évi július hó l-től kezdve a jelen határozat I. részében foglaltak értelmében megállapított annak a fizetésnek (nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak) az alapulvétele mellett kell megállapítani, amely fizetésre (nyugdíjba beszámítható javadalmazásra) a meghalt férjnek a jelen határozat V. részének 2—3. pontjai értelmében igénye lenne abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. Amennyiben a fentebbiek szerint alapul veendő fizetés később emelkedik vagy csökken, az özvegyi nyugdíjat is a fizetés emelkedésének vagy csökkenésének időpontjától kezdve megfelelően emelni, vagy csökkenteni kell. A jelen pontban foglalt rendelkezéseket a meghalt székesfővárosi tisztviselők, hivatalnokok és egyéb alkalmazottak után kegyelmi ellátásban (kegydíjban) részesülő özvegyek ellátásának (kegydíjának) megállapításánál értelemszerűen alkalmazni kell.